Hercsel Adél
Hercsel Adél
Tetszett a cikk?

Annak idején ők építették Magyarország első műholdját, a Masat–1-et, mára sikeres űripari vállalatként működnek Budapesten. Műholdakat terveznek, melyek a Földön kívüli élet jeleit kutatják, de gőzerővel dolgoznak egy űridőjárás-jelentést adó kisműholdas flottán is.

„Minden akkor indult, mikor még a BME-n tanítottam, és az egyik hallgatóm, ma már kollégám, Marosy Gábor azzal dörömbölt be az ajtómon, hogy most jött egy lengyel-magyar űripari konferenciáról, és milyen szuper, hogy a lengyelek kisműholdat építenek, mi is csinálhatnánk egyet. Én meg erre valamilyen oknál fogva azt válaszoltam, hogy rendben, vágjunk bele. Azt hiszem, erre szokták mondani, hogy a többi már történelem” – kezdi Horváth Gyula villamosmérnök a történetet, hogy annak idején, 2007-ben hogyan is vált a Masat–1 projekt koordinátorává.

Bár az első, teljes egészében magyar építésű műhold pályára állása sokak számára emlékezetes, alaposan dokumentált eseménysorozat, mégis kihagyhatatlan a kérdés, hogy jól menő űripari vállalkozóként Horváth Gyula ma hogyan emlékszik vissza arra, mikor 2012. február 13-án, helyi idő szerint délelőtt 11 órakor Francia Guyanából egy Vega hordozórakétával sikeresen felbocsátották a Masat–1-et, mely ezt követően 1061 napon át keringett és dolgozott a világűrben.

©

„Ott izgultunk az egyetem Q épületében a szponzorok, az egyetemi kollégák, a családjaink körében, és egy nagy kivetítőn néztük, ahogy elindul a rakéta. A sikeres startnál sok csapattagnak könnybe lábadt a szeme. Egy pillanat alatt csapódott le öt év, a projektbe belefektetett közel 70 ezer munkaóra összes feszültsége. A következő szempárásító momentum az volt, amikor kiderült, hogy Floridából már veszik a műholdunk jeleit, ám sokunknál igazán akkor tört el a mécses, mikor ezeket mi is hallottuk a saját fülünkkel” – meséli Gyula.

Na, és mit ír az űridőjárás-jelentés?

Bár az első magyar műhold körüli hírverés idővel lecsengett, és a téma is kikopott a közbeszédből, Horváth Gyula a sikeres küldetés után sem hagyta széthullani a zömmel egyetemista társaságot. A kemény maggal még 2012-ben megalapították Magyarország első és azóta is egyetlen dedikáltan űripari cégét, a C3S-et. „Amikor felnőttem, az űrtevékenység elsősorban a NASA és a más hivatalos nemzetközi szervezetek köré csoportosult, ám az utóbbi évek hatalmas fordulatot hoztak: ma szinte 80-90 százalékban civilek, ipari szereplők uralják a terepet. A cégek mellett a NASA és társai mára leginkább csak a koordináció szerepét látják el, így a technológiai fejlődést, a haladást kevésbé akadályozza a bürokrácia” – magyarázza.

A C3S célja is az volt, hogy a rohamosan fejlődő piac új belépője – és egyben a magyar űripar fellendítője legyen. Bár Horváth Gyula szerint tíz évvel ezelőtt még sokan legyintettek, hogy a kisműholdak csupán arra jók, hogy a kutatók és az egyetemisták játékszerei legyenek, ők bizonyos értelemben már a Masat–1-et is a profi űripar szellemében hozták létre. A vízió pedig bejött, mert az utóbbi években az jelenti a világtrendet, hogy a Masat–1-hez hasonló kisműholdakból álló több száz darabos flottákat állítanak hadrendbe a világűrben.

©

Nem véletlen, hogy a következő magyar műhold címére pályázó RADCUBE jelenleg a csapat zászlóshajó projektje, amely a tervek szerint a közeljövő űridőjárás-jelentő rendszerének egyik alappillérét fogja jelenteni. „Egy-egy magányos műhold ma is figyeli, méri a napkitöréseket az űrben, de adataik nem szerveződnek részletes, átfogó adatbázissá. Mi ehhez képest tíz éven belül egy komplett magyar műholdflottát szeretnénk feltenni a világűrbe, ami szolgáltatást nyújt az egész világnak” – állítja Horváth Gyula, akinek csapata a tervezési folyamatot az év második felében fogja lezárni, és a műholdflotta 2019 végén, 2020 elején fog elstartolni.

Mégis mit mér majd az űridőkép? Leginkább a napkitörésekről gyűjti az információkat, melyek komoly problémákat okozhatnak a földi erőművi energiaelosztó, illetve az infokommunikációs hálózatban, továbbá hatással vannak a földi időjárásra. „Volt rá példa, hogy egy erősebb napkitörés után a Földet megközelítő részecskehalmok több órára „lekapcsoltak” egy teljes amerikai államot. Ilyenkor magán az elektromos hálózaton akkora elektromágneses lökéshullám jön létre, amely képes a hálózat egyszerre nagyon sok eszközét tönkretenni. Ez egyebek között súlyos biztonsági és anyagi kockázatokkal is járhat” – figyelmeztet a szakember.

„Megragadjuk exobolygó üstökét”

Ugyanakkor az ambíció itt nem áll meg: egy másik súlycsoportban a C3S nagy vállalása az exobolygók felkutatására létrejött PLATO 2.0. küldetés, ami a gyakorlatban egy másfél tonnás műholdat jelent, fedélzetén 26 darab objektívvel. A PLATO-kamerák az égbolt egy bizonyos részét pásztázzák, és amint hasznos fotózandó égeseményt észlelnek, az objektívek akcióba lendülnek. Az idegen csillagok körül keringő exobolygókról készült képek pedig hasznos információkkal szolgálhatnak egyebek között arról, hogy van-e életre alkalmas bolygó túl a Földön, túl a Naprendszeren.

Horváth Gyuláék jelenleg 25 fős cége a műhold szívét-lelkét jelentő energiaszétosztó-rendszert fejleszti, ugyanakkor ők csinálják a szinkronjelet is, ami ahhoz kell, hogy a kamerák egyszerre fényképezzenek. Ez pedig azért nagy kihívás, mert a fotózásnak nanoszekundumosan, a másodperc többszázezred része alatti pontossággal kell megtörténnie.

©

Ezek után nem véletlen, hogy a csapatot rendre megtalálják olyan mérnöki problémákkal is, melyeket korábban mások nem tudtak megoldani. „Nyilván azt gondolják, ha képesek vagyunk eszközöket az űrbe juttatni, valószínűleg megoldjuk a földi kihívásokat is. Így vettünk részt már orvosbiológiai fejlesztésekben, de mezőgazdasági szenzorhálózattal is volt dolgunk, legutóbb pedig egy lézergyártó cella belső monitorozó részén dolgoztunk” – sorolja Horváth Gyula, aki szerint olyan ez, mintha az irodájuk folyton egy nagy konténer legóval lenne leöntve, amiből állandóan valami újat lehet építeni.

Mégis milyen egy űripari cég üzleti modellje?

Jó, de ki, hogyan és miért finanszírozza a nagyszabású terveket? Hogyan fest egy magyar űripari cég üzleti modellje, és pénzügyileg mennyire térül meg? „Ezt a területet zömmel azok választják, akik kellően szerelmesek. Gondolom, senkit nem lep meg, ha azt mondom, az űriparra borasztóan nehéz üzleti modellt felhúzni, ezért a kockázati tőke sem igazán tud vele mit kezdeni. A hazai biztosan nem, annál meg sokkal lokálpatriótábbak vagyunk, hogy kockáztassuk a know-how kivásárlását.”

Gyuláék stratégiája végül az lett, hogy megpróbálják felkelteni az Európai Űrügynökség figyelmét. „Egy olyan nem EU-s, független kormányközi koordináló szervezetről van szó, melynek költségvetését 22 európai állam, köztük Magyarország adja össze. Az országok nevében rendel meg, illetve bonyolít le különböző ipari projekteket” – magyarázza Horváth, aki kollégáival 22 hónapon át agyalt, küzdött és tárgyalt, mire az Európai Űrügynökség végre megbízta őket egy feladattal.

©

Ma már ott tartanak, hogy egyenesen ők az ügynökség finanszírozta RADCUBE projekt fővállalkozói, melyben partnerük az MTA, továbbá alájuk tagozódik be egy lengyel, egy belga és egy spanyol űripari cég, valamint az Imperial College London. „Nagy múltú, elit londoni kutatóegyetemként frusztráltak is voltak tőle rendesen, hogy egy fiatal, kis magyar cég mondja meg nekik a fejlesztés irányát. A PLATO 2.0-ban, amelyben 14 ország érintett, már nem mi visszük a prímet, de így is 250 millió körül zártuk az éves árbevételünket, amihez persze hozzájöttek az egyéb földi megrendelések. A bevételünk évről évre nő, dinamikusan fejlődő cég vagyunk” – von mérleget Horváth.

A nyereséghez persze meg kellett küzdeni a magyar pénzintézetekkel is, amelyek az űripari céget eleinte nem tudták hova tenni, ahogy a szektorra jellemző utófinanszírozással sem akartak megbarátkozni. Néhány hónappal ezelőtt Horváth Gyulának mégis sikerült meggyőznie az egyik magyar bankot azzal, hogy két hatalmas biztonsági faktor van az űriparban. A projektek egyrészt kivétel nélkül csúszni fognak, másrészt ha egyszer el is készülnek, a kifizetésük biztosan meg fog történni, mert ebben mind az Európai Űrügynökség, mind az űripari cégek rendkívül akkurátusak.

Arról nem is beszélve, hogy az űripari megbízatások egyébként is hosszú távra szólnak. Például, ha miután működésbe lép a földkörüli időjárás-jelentő rendszer, a következő lépés mi más lenne, mint annak telepítése a kolonizálásra kinézett bolygók vagy holdak, egyelőre a Hold és a Mars köré.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Lehet, hogy tévedtek a tudósok, és nincs is semmi életnyom a Vénuszon

Lehet, hogy tévedtek a tudósok, és nincs is semmi életnyom a Vénuszon

3 hengeres motorok a megújult Jaguar E-Pace-ben

3 hengeres motorok a megújult Jaguar E-Pace-ben

Halálos áldozatai is vannak a Fülöp-szigeteken végigsöprő tájfunnak

Halálos áldozatai is vannak a Fülöp-szigeteken végigsöprő tájfunnak