szerző:
Benda László

A kínai parlament évente egyszeri ülése nemigen szokott meglepetéssel szolgálni. Annál nagyobbat szólt az ülésszak előtt két bűnügyi hír.

Kínában nem jó ómen, ha valakit közvetlenül a programhirdető parlamenti plénum előtt kapcsolnak le. Előbb letartóztatták az AnBang biztosítási gigavállalkozás vezetőjét, Vu Hsziao-hujt (Wu Xiaohui), nem mellesleg Teng Hsziao-ping unokájának férjét, a többi között a New York-i Waldorf Astoria tulajdonosát. Pár nap múltán pedig a CEFC szénhidrogén-monstrum főnökét vonták korrupciós eljárás alá.

Az ANbang igazgatója Wu Xiaohui
©

Szürke eminenciások a szürke zónában

Utóbbi cég vezetője, Je Csien-ming (Ye Jianming) mindig a háttérből szolgálta a Népköztársaság (és saját) érdekeit. Eddig. Senki sem várta, hogy a szürke zónában sertepertélő üzletember bajba kerülhet. Márpedig állítólag maga a pártfőtitkár-elnök rendelte el a vizsgálatot. De ki az a titokzatos titán, akinek kezén kattant a bilincs? A „kísértet-vállalkozás” először akkor került reflektorfénybe, amikor 2014 nyarán a vállalkozáscsoport 98%-ban az alig egy esztendővel korábban létrehozott Shanghai Energy Fund beruházási kft. tulajdonosa lett. Ezzel berobbant a Forbes magazin Global 500 rangsorába. A világ félezer legjövedelmezőbb cégének listájára ekkor 23 új jelölt kerül föl, amelyek közül 7 kínai volt. A rejtelmes magánbirodalom, a CEFC China Energy 33,6 milliárd dollárra becsült bevételével menten a 349. helyre rukkolt elő.

A SOuth Chine Morning Post tavalyi cikke a képre kattintva
©

2016-ra már a világlista 229. helyén tündökölt. 30 ezer foglalkoztatottjával ekkor már a 10 legbefolyásosabb és nemzetközi téren is legversenyképesebb vállalkozás közé sorolták. Gomblyukukban ott virított a hongkongi alapítású CEFC Alapítvány nevű nem-kormányzati szervezet logója, amelyet még az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsánál is rendkívüli konzultánsként tartanak számon. A főnököt még a Római Klub think tank is tiszteletbeli elnökévé ütötte.

A globális „pénzügyőrök” azonmód kutakodni kezdtek. Annyit rögvest megállapíthattak, hogy a sanghaji cég több szektorban is sikeres: a pénzügyektől és ingatlanágazattól az energetikán és a szállítmányozási infrastruktúrán át a raktározásig és szállodaiparig szárnyal. A CEFC két óriáskorporációban és kilenc másik társaságban is jelentős részvénypakettel rendelkezik, köztük a sencseni tőzsdén jegyzett Huaxing vegyipari vállalatban és három külföldi nyersanyag-kitermelő cégben.

A még mindig csak 40 éves vállalkozó magánéletéről a külföldi kutakodóknak alig valamit sikerült kideríteniük. Ami biztos(nak látszik), a délkelet-kínai Fucsien tartományból származik, ahol Je családja szerény körülmények között élt. A fiú viszont hamar meglelte magában az üzleti szellemet. Kezdetben fakitermelési ügyletekkel ügyeskedett, majd – rokonok-ismerősök-barátok-üzletfelek révén – szállodákba szállt be, később az ingatlankereskedelembe merült alá. Úgy hírlik, hamar nemcsak jó kapcsolati tőkére, hanem jelentősebb vagyonra is sikerült szert tennie. A Fortune kínai változatának annyit elárult, hogy első nagyobb üzleti dobása az volt, amikor szülőföldjén a privatizáció legelső hulláma hátán sikerült „magáévá tennie” egy állami dugattyúüzemet, majd még nagyobb szabású paraxilol (egyfajta könnyűolaj-származék) -üzletekbe fogott. A földolgozott kenőanyagok és egyéb olajtermékek értékesítése még zsírosabb falatnak bizonyult.

©

Úgy tartják, az energikus fiatalember szerencsecsillaga 1999-2002 között kezdett meredeken emelkedni, amikor szűkebb pátriája, Fucsien tartomány kormányzója egy hasonlóan nagyravágyó férfi lett. Az ambiciózus kádert Hszi Csin-pingnek hívják, ő ma a Kínai Népköztársaság elnöke. A két meredeken fölívelő pálya közös gyökereire utalva Je irodájának falán díszes keretben ott büszkélkedett Hszi akkori kalligráfiája. Ám kettejük kapcsolata most alighanem végleges törést szenvedett.

A jóképű, rendkívül fiatal, vékony és szálfa egyenes, feszes tartású üzletember – ennyi biztos róla! –, 2002-ben, alig 25-esztendősen alapította a CEFC China Milestonest, és (eddig szeplőtelen) tekintélyére jellemző, hogy azóta is mindmegannyiszor egyhangúlag újraválasztották az igazgatótanács élére.

Emellett volt két esztendeig a hadsereg külkapcsolatainak sanghaji szervezetében főtitkár-helyettes, ami nemzetközi kapcsolatainak szárnybontogatásához járult hozzá. Egyben magasabb rendű-rangú kínai katonák és káderek köreihez is közelebb került. Szingapúri kutakodók szerint Je utóbb a Zhuhai Zhenrong állami kereskedelmi cég egyik leányvállalatát vezette, amely iráni olaj importjára szakosodott. 

Rejtelmes szigetek

Alapos megfigyelőknek nem kerülhette el a figyelmét, amikor Je Csien-ming 2015 szeptemberében az Országos Népi Gyűlés pekingi palotájában ott tündökölt Hszi Csin-ping elnök-pártfőtitkár oldalán, amikor Milos Zeman cseh államfőt látták vendégül. Igaz, előzőleg már Prágába (is) elkísérte a kínai nagyfőnököt. Talán az sem véletlen, hogy a hivatalos út „farvizén” a CEFC 1,5 milliárd dollárnyi cseh részvényt vásárolt. „Hálából” (?) a cseh elnök különtanácsadójává nevezte ki.

Hszi Csin-ping kínai elnök és Milos Zeman prágai találkozója
©

Talán így már kevésbé keltett meglepetést, amikor pár nappal Hszi elnök Trump „udvarában” tett látogatása előtt 2017 márciusában a lassan ismerős arcú kínai üzletember 100 millió dollárért bezsebelte a Cowen Group amerikai tőzsdecég részvényeinek 19,9 százalékát. A külföldi befektetések amerikai felügyelete, a CFIUS is érzékeny vizsgálódásnak vetette alá Je ügyleteit.

Mert a titokzatos titánnak időközben jelentős érdekeltségei támadtak Angolától és az Emírségektől Katarig, Kazahsztántól Grúzián át Oroszországig és Romániáig. Itt Fekete-tenger melléki olajföldolgozókra tenyerelt rá. Legfrissebb New York-i vizsgálódások szerint egy ott letartóztatott volt hongkongi belügyi titkár (kvázi miniszter) közbenjárásával és nem kevés csúszópénzzel Csádban és Ugandában is kavart – kitermelési jogok reményében.

Újabb szenzációként robbant, amikor a CEFC China Energy Corp tavaly ősszel több mint 9 milliárd dollárért 14,16 százalékig bevásárolta magát a Rosznyefty orosz olajóriásba. Tudvalévő, hogy ennek első embere az az Igor Szecsin, akit évtizedek óta Putyin elnök legbelső bizalmi köréhez sorolnak. Vagyis a két birodalom, a világ vezető hatalmi pozíciójára törő Kína és a régi dicsőségét szívesen restauráló Oroszország hivatalos hátszelével szövik hálóikat a stratégiai monstrumok. Ami tény: a módfölött tájékozott oroszok az üzletet még nem véglegesítették.

Igor Szecin
©

A Financial Times a sanghaji holding aktíváit már 160 milliárd jüanra (25 milliárd dollárra) taksálta. A CEFC a legnagyobb kínai magánvállalatnak nevezte magát a kőolaj- és földgáziparban. Olyannyira, hogy Je „végnapjaiban” már 50 ezer embert tartott alkalmazásban, bevételeit 40 milliárd dollár körülire becsülték, kényes konstrukcióihoz könnyűszerrel szerzett állami bankhiteleket. (A pekingi pénzügyminiszter parlamenti expozéjában a minap igyekezett megnyugtatni a kedélyeket a deficittel és a hitelezési bankbuborékkal kapcsolatban.)

A CEFC cégbirodalmat mindmáig rejtelmes szigetvilágként tartották számon. Tulajdonosi szerkezete is áttekinthetetlen volt. Sőt, a magánszemélyek és leányvállalatok kusza kereszttulajdonlása miatt a titkok ködébe veszett. A háttérben sertepertélő mágnásról – és kiérlelt kapcsolatrendszeréről – feltételezték, hogy cégbirodalma a világméretű kínai fejlesztési tervek megbízható eszköze. Most mindennek vége. Legalábbis Je úr üstökös pályájának. „Öntörvényű” magánbirodalmát – ez tán kevésbé meglepő – a sanghaji kormányzathoz tartozó Guosheng állami vállalatcsoport vonta ellenőrzése alá.

A közvéleménnyel pedig egyszersmind tudatosították, hogy még a legbefolyásosabb(nak vélt) háttéremberek sem mentesülhetnek a törvény, illetve a majdnem mindenhatóvá avanzsált vezér ítélete alól. A Nagy Fal mögött tán az lehet a stabil bizonyosság legnagyobb titka, ha senki sem érzi magát teljes biztonságban. Aggódjon mindenki, aki nem paríroz szívvel-lélekkel. Az újabb korrupciós lecsapásokkal Hszi elnök mintegy azt üzeni: ne a pártot használjátok meggazdagodásra, gyarapodjatok a párt érdekében!

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!