Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
A portfolio.hu részletes cikke szerint az országban jelenleg három helyszínen tárolnak radioaktív hulladékot, ebből egyet azonban nem a Pakson, hanem az egyéb intézményekben (pl. kórházakban) keletkező radioaktív hulladék elhelyezésére használnak. Ezek mellett folynak az előkészületek egy újabb, úgynevezett mélységi geológiai tároló létrehozására is. Ezek a tárolók egyaránt szolgálják a már meglévő Paksi Atomerőmű, valamint Paks II. radioaktív hulladékának elhelyezését is.
A jelenlegi, Paksot kiszolgáló létesítmények:
Nemzeti Radioaktívhulladék-Tároló (NRHT), Bátaapáti
Az NRHT az atomerőműben keletkező folyékony és szilárd halmazállapotú, kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladék végleges elhelyezésére szolgál.
Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója (KKÁT), Paks
A KKÁT-ban az atomerőműben keletkező kiégett fűtőelemeket tárolják a végleges elhelyezésüket megelőző ötven éves időtartamra. Az 1997-ben épült létesítménybe évente mintegy háromszáz üzemanyag-kazetta kerül; ennek bővítése is időszerűvé vált, azonban a korábbiaknál kevesebb kazetta elhelyezésével kell számolni, mert a Paksi Atomerőmű 2015 végétől 12 hónaposról 15 hónapos üzemanyagciklusra váltott.
Mélységi geológiai tároló, előkészítés alatt
Az egységesnek tekinthető nemzetközi álláspont szerint egy mélységi geológiai tároló alkalmas a kiégett üzemanyag közvetlen elhelyezésére (amely ebben az esetben nagy aktivitású hulladéknak tekintendő), és a kiégett üzemanyag feldolgozása során keletkezett másodlagos nagy aktivitású hulladékok befogadására is, attól függően, hogy milyen üzemanyagciklus zárási (kiégett fűtőelem kezelési) stratégia mellett születik döntés. Az üzemanyagciklus lezárására ma Magyarországon a kiégett fűtőelemek közvetlen elhelyezését alkalmazzák, a mélygeológiai tároló létrehozására pedig folynak az előkészületek, vizsgálatok a Nyugat-Mecsekben.
