Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
„Kabalából nem nyilatkoznék még, de a csúcson kell eladni, ha erre van mód” – kommentálta a cég eladásáról a hírt Magyar József, a Hungerit Zrt alapítója. A most 74 éves üzletember tavaly megkapta a Magyar érdemrend lovagkeresztjét, a szentesi baromfifeldolgozó vezérének a 30 éves munkáját ismerték el.
A szentesi baromfifeldolgozónál majd kétezren dolgoznak, több telephelyet működtetnek, az éves árbevételük eléri az 50 milliárd forintot, 2012-ben 37 milliárd forint volt. Magyarék a 100 leggazdagabb üzletember listáján is szerepeltek, igaz, csak a 85-89. helyen. A cég vezérigazgatói posztját az idősebb Magyar József fiának adta át még évekkel ezelőtt, ő maga az elnöki címet tartotta meg, ám a mai napig is aktívan részt vesz a gyár munkájában.
„Egyelőre tárgyalások folynak, még lehet így is, úgy is” – mondta Magyar József, aki szerint egy hónap múlva aláírhatják a szerződést is.
Éppen a napokban jött ki a lista a leggazdagabb magyar üzletemberekről, ebből kiderül, hogy Csányi Sándor vagyona a tavalyi 260 milliárd forintról 320 milliárdra gyarapodott egy év alatt. A világ leggazdagabbjai között is számon tartott Csányi főként az agráriumban nyomul, de nemrég derült az is ki, hogy ingatlancéget is alapított, illetve az egészségügy felé is kacsingat. 2016 februárjában a Magyar Közlönyben jelent meg, hogy Csányi Sándor agrárcége megkapja a mintagazdaság minősítést, ami előnyökkel járhat.
