Gondoskodó munkaadó – Adjon-e lakáscélú támogatást a cég a munkavállalóinak?
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
Egész évben, tehát szezonon kívül is finom és édes paradicsomot szállítana a magyar vásárlóknak egy veresegyházi vállalkozás, amely ugyan az exportból még több bevételt ér el, de úgy látják, a prémium kategóriás paradicsom hazai megismertetése és a vásárlók egész éves ellátása végeredményben nagyobb bevételt hozhat a cégnek, mint a külföldi eladások. Ezért a vállalkozás mesterséges megvilágítással ellátott üvegházat épít, amely révén már idén télen jó minőségű paradicsomot szállíthatnak a magyar vásárlóknak az olyankor megszokott vízízű paradicsomok helyett. Ráadásul a kiemelkedő színvonalú terméket ipari mennyiségben tudják szállítani, tehát ugyanazt a minőséget kapja a Michelin-csillagos étterem és a Tesco is. Ezzel pedig lenyomhatják a spanyolországi, például Almeríában termesztő versenytársakat is a hazai piacon.
A Pest megyei településen holland vetőmagból, föld helyett Srí Lanka-i organikus kókuszrost paplanban, több méter magasan termesztik a kimagasló minőségű paradicsomokat. Az üvegház modern rendszere lehetővé teszi az optimalizált klímavezérlést, vagyis fűthető és szellőztethető. A 140 ezer paradicsomtő automatikus vezérléssel öntözhető, és a legújabb technológiával már a hűtésüket is szabályozni tudják. Így jelentősen növelhető a növénykultúra élettartama, és márciustól akár decemberig is lehet paradicsomot termeszteni.
A Veresi Paradicsom Kft. ügyvezetője, Márkus Zsolt a multinacionális vállalatok világát hagyta ott a kertészkedésért. Korábban a GE Lighting hazai vezetői közé tartozott, majd a Waberer’s Csoport üzletfejlesztési igazgatója lett. 2006-tól a Gexpro Services magyarországi ügyvezetője volt, 2010-től pedig a Gexpro Services Európai üzletágának vezérigazgatójaként dolgozott. Miután 2014-ben eljött az a pillanat, hogy már csak külföldön tudott volna előrelépni a munkájában, gondolt egy merészet, és belevágott a paradicsomtermesztésbe.
Márkus Zsolt
Reviczky Zsolt
„A kertészek között nagyon kívülálló vagyok, mert teljesen más háttérrel érkeztem ebbe a világba. Úgy gondolom, ha valaki nincs jelen a nemzetközi piacokon, az nem tudja megítélni a saját versenyképességét. Amíg pedig csak a belföldi piacon van jelen, ne várjon valós üzleti teljesítményt” – mondja. A cég 2014-ben 5,8 milliós veszteséggel indított, amit a második évben 311 milliós árbevétellel hoztak fel 13,5 milliós adózott eredményre. Ez 2016-ra 400 milliós forgalom mellett közel 80 millióra növekedett, tavaly pedig már 650 milliós árbevétel, és 107 milliós adózott eredmény felett teljesítettek.
Miért éppen Veresegyház?
A termálvíznek köszönhetően zéró emissziójú fűtésrendszert üzemeltetnek, amihez Veresegyházon több termálkút áll rendelkezésre. Ez magas üzembiztonságot nyújt, az elhűtött vizet pedig nem a szennyvízbe továbbítják, hanem visszasajtolják, így a technológiának nincs környezetterhelése. Az öntözővizet 100 százalékban összegyűjtik és tisztítás után újrahasznosítják. Az 1,7 hektáros üvegházban évente átlagosan 500 tonna paradicsomot szednek a 85 méter hosszú sorokban. A hozam fajtánként eltérő: a nagy fürtös évente 60 kilót ad négyzetméterenként, a kisebb koktél 34-35-öt hoz, a világ egyik legédesebbje, a 12-es Brix-fokú Cukorfalat esetében pedig örülnek, ha 20 kg terem egy négyzetméteren. Ez a fajta az alacsonyabb hozamon kívül a sokkal nagyobb zöldmunkaigény miatt kerül 3-4-szer többe, mint a hagyományos.
| Aki itt dolgozik, nem termeszthet otthon |
| Márkus Zsolt a riport készítése előtt megkérdezte, hogy termesztünk-e otthon paradicsomot? Ha igen, akkor mindenképpen alaposan mossunk hajat a látogatás előtt. Ez azért szükséges, hogy ne hurcoljunk be semmiféle betegséget vagy kórokozót az ültetvényre. A tisztasági előírásokra szigorúan figyelnek, az utcai ruhára védőruhát kellett húznunk, valamint csak kézmosás és talptisztítás után lehetett belépni az üzembe. Az üvegházban dolgozó munkatársaknak pedig tilos otthon paradicsomot termeszteniük. Akiről megtudják, hogy mégis így tesz, repül a cégtől. Cserébe az itt dolgozók annyi piros bogyót vihetnek haza saját fogyasztásra, amennyit csak szeretnének. |
A kérdésre, hogy miért vatta állagú, vastag héjú és ízetlen a mai paradicsomok többsége, Márkus Zsolt azt válaszolta:
„A fajtaválasztás a kulcs. Azokban az országokban, ahonnan késő ősztől tavaszig kapjuk a paradicsomot, vagyis Hollandiában, Spanyolországban, Törökországban és Marokkóban nem tudják és nem is akarják az ízt, mint kiválasztási szempontot előtérbe helyezni. Üzleti okok miatt más tulajdonságokat tartanak fontosnak. Ilyen például a polcon tarthatósági idő, a szállíthatóság és a magasabb hozam. A fürtöket 3 zöld bogyós állapotban, éretlenül szedik, ebből pedig nyilvánvalóan nem lehet jó állagú és ízű paradicsomot eladni a minimum egyhetes logisztikai idő után. Ezen kívül a kórokozók és károkozók nagyobb terhelése miatt sok vegyszert használnak. A jó minőséget inkább Franciaországba, Angliába, Németországba és a spanyol piacra viszik. Hozzánk pedig külföldről sajnos a silányabb minőség kerül.”
„A tavasztól őszig tartó időszakban a magyar kertészeteknél az elsődleges ok szintén a fajtakiválasztás” – folytatja. „Az őstermelők és a kertészetek döntése, hogy milyen vetőmagból termesztenek. Az alapdilemma a kevésbé jó ízű paradicsom magasabb hozammal, vagy a jobb ízű paradicsom alacsonyabb hozammal. Mindezt egy olyan üzleti környezetben, ahol a magas áfakulcs és nagyon alacsony belépési korlát miatt a verseny nem mindig tiszta. Általánosságban elmondható, hogy a piac folyamatosan tisztul, sokat segített az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER), de a hozam így is húsbavágó kérdés. A héjvastagság és a lédússág pedig a polcon tarthatósággal és a szállíthatósággal függ össze – természetesen fordított arányban.”
Reviczky Zsolt
Márkus Zsolt szerint a legtöbb hazai termelőnek az a baja, hogy a tömegtermelést végzők sokszor nem tudnak versenyezni a magas áfakulcs miatt működő szürkegazdasággal. Veresegyházon viszont ez nem probléma, mert kizárólag különlegességeket termesztenek, amire csak nekik van licencük Magyarországon, erre pedig van kereslet. Az üvegházakban a szakmai munkát holland menedzsment vezetésével két, a közeli gödöllői Szent István Egyetemen végzett kertészmérnök koordinálja. Nekik a számítógép vezérlésű rendszer egy internetes alkalmazáson keresztül küld értesítést arról, ha bármilyen hiba vagy eltérés tapasztalható a telep működésében. Az itt dolgozó emberek 80 százaléka környékbeli, a többiek pedig Erdélyből érkeztek a szezonra. Összesen 40-en dolgoznak a telepen, a 18 zöldmunkás a kezdetektől itt van.
Vigyázunk a munkatársainkra, mint a hímes tojásra
– folytatja Márkus Zsolt. „Multis eszközöket használunk csapatépítésre és a lojalitás megteremtésére. Ezért nem is nagy a fluktuáció az állományban. A zöldmunka hatása a minőségi termék előállításánál sokkal fontosabb, mint egy hagyományos termelésben. Nálunk a hozam 30 százaléka múlik azon, hogyan nyúl hozzá a munkatárs a paradicsomhoz – mondja az ügyvezető.”
Reviczky Zsolt
A jól képzett és odaadó kollégákon kívül is sok mindentől függ, hogy jó lesz-e a termés. Az üvegházban például szinte minden munkafolyamattal más ember foglalkozik, akik igazi specialisták. Van, aki a kordonok mentén a hetente átlagosan harminc centiméternyit növő indák leengedését végzi. Ezt a tekerés követi, amikor a leengedett részt madzagra fűzik. Ezután jön a virágozás, ilyenkor annyival kell csökkenteni a virágok számát, hogy azok ne terheljék túl a növényt. Majd a levelezők késsel eltávolítják az alsó sorokban a leveleket, hogy minden növénynek egyenletesen jusson fény. Végül pedig a szedés következik.
Idén télen már lesz magyar paradicsom
„A jelenlegi rendszerben január 12-én palántázunk, március közepén szedünk először, és december közepéig tart a szezon. A mostani termelésnél 3 hónap telik el szüret nélkül. Ezt az időszakot fedjük le a megvilágított termesztéssel. Télen akkor van értelme termelni, ha a magyar piacra adjuk el. Ezért visszavettük az exportot, és benyomultunk a Tescóba, a Sparba, az Auchanba és a többi nagy magyarországi üzletláncba is. Idén az új, téli üzem októberi palántázással kezdődik, amivel november végétől egészen júliusig lesz majd kiváló minőségű magyar paradicsomunk” – mondja Márkus Zsolt.
Reviczky Zsolt
„Minden héten menedzserszűrést végzünk a paradicsomokon, hogy a növények mindig optimális egészségi állapotban legyenek. Ezt az elején én sem hittem el. Hetente elemezzük a növényegészségügyi mérések eredményeit, a bemenő és kijövő víz kémiai összetételét például egy osztrák laborral vizsgáltatjuk meg. Ebből ki tudjuk számolni a növény tápanyag-felvételét, és gyakorlatilag folyamatosan szinten tudjuk tartani a minőséget és a beltartalmi értékeket. Amikor egy fitneszguru azt mondja, hogy ha ezt és azt a zöldséget és gyümölcsöt megeszed, azzal beviszed a megfelelő tápanyagot, akkor egy átlagos beltartalmi értékeken alapuló állítást tesz, ami gyakorlatilag önámítás. Hihetetlen különbség van ugyanis a jó minőségű, éretten szedett és a silány minőségű, vegyszeres, gyenge beltartalmú paradicsom között. Nálunk van olyan paradicsom, aminek 2-3000 forint a kilója. Ezzel mi vagyunk a legdrágábbak Magyarországon, de a kontrollált és tiszta termesztéstechnológia biztosítja, hogy a veresegyházi paradicsomokban a lehető legjobb tápérték is megvan.”
