A paradicsom az egyik legnépszerűbb növény a balkonkeretekben, amiben közrejátszik, hogy könnyen termeszthető növényfajtáról van szó. Ám ezt is el lehet rontani.
Genetikai bizonyítékot találtak a tudósok arra, hogy a burgonya egy ősi kereszteződés eredményeként kialakult növényfaj, amelyben a paradicsom meghatározó szerepet játszott. Eszerint a ma ismert burgonya mintegy 9 millió évvel ezelőtt alakult ki, amikor egy paradicsomszerű növény és az Etuberosum nevű, gumót nem képző faj kereszteződött.
A paradicsomtermesztés egyik legnagyobb kihívása, hogy kompromisszumot kell kötni az íz és a termelékenység között, ugyanis az édesebb és így jobb ízű paradicsomhoz általában alacsonyabb termésátlag tartozik.
Eredetileg semmi köze nem volt a paradicsomhoz, ma ez a világ legismertebb paradicsomos szósza. Lehet utálni vagy szeretni, de a világ legismertebb gyorsételei szegényebbek lennének nélküle. De mi történik az égési sérüléseken túl akkor, ha otthon próbáljuk előállítani?
Az agrobizniszt a maffia különböző csoportjai irányítják Olaszország déli részén, ahol a munkavállalók jelentős része migráns, aki rémes körülmények között dolgozik, hogy hasznot hajtson a bűnözőcsoportoknak.
Az egyre szélsőségesebb időjárás következményeivel sokkal hamarabb szembesülünk, mint korábban vártuk. Van, ahol már levették a paradicsomot az étlapról, annyira megdrágult.
Csak januárban 20 százalékkal drágult a hazai paradicsom. A termesztők költségei is jócskán megugrottak: az energiáért, a műtrágyáért, és a munkaerőért is mélyebben kell a zsebükbe nyúlniuk. Péter Mihály üllési gazdaságában folyamatos fejlesztésekkel védekeznek az emelkedő költségek ellen: napelemek fedezik a gazdaság áramigényének felét, megújuló termálvízzel biztosítják a fűtést, klímakompjúter ellenőrzi a hőmérsékletet és a páratartalmat. Üllés környéken is valaha virágzott a háztáji fóliázás, az uniós belépés után a legtöbb kistermelő azonban ezeket a fejlesztéseket nem tudta meglépni. A Deutsche Welle riportja.
A lengyel Adam Mickiewicz Egyetem kutatói több burgonyafélét is megvizsgáltak, a bennük lévő mérgező anyagokról pedig kiderült, hogy bizonyos dózisban valószínűleg gyógyszerként is lehetne őket alkalmazni.
Tavaly nyár óta elszálltak a hazai termelők költségei, de a globális nehézségek és az elszálló költségek lehetőséget is teremtenek a külpiacokon a magyar termékeknek.
Génszerkesztési eljárással nyúltak hozzá a paradicsomhoz az Egyesült Királyságban. Az eredmény tízből kilenc embernek jól jöhet – ennyien D-vitamin-hiányosak Magyarországon.
Fellélegezhetnek a paradicsomtermesztők, úgy tűnik, egy új hazai fejlesztés révén sikerrel lehet szembeszállni a közelmúltban Magyarországon is megjelent, a paradicsom- és paprikatermésben súlyos károkkal fenyegető ToBRFV vagy Jordán-vírus terjedésével.