szerző:
hvg.hu

Ha egyedül a pénz döntene, le sem kellene játszani a BL-döntőt, csak odaadni a kupát a Real Madridnak. Még jó – legalábbis a semleges nézők számára –, hogy nem csak a vagyon számít.

Kilenc évig dolgozhatna Mészáros Lőrinc, hogy annyi pénzt szerezzen, mint amennyit a Bajnokok Ligája két döntős csapata együttvéve ér, már ha minden évben annyival gazdagodna, mint tavaly. A Real Madrid teljes piaci értékét 2,92 milliárd euróra becsüli a KPMG e héten kiadott összesítése, a Liverpoolt pedig 1,58 milliárd euróra értékelte az elemző cég – a két szám összeadva és forintba átszámolva 1434 milliárdot jelent.

Ha csakis a pénz döntene, meg sem kellene várni a szombat estét: hiába van mindkét BL-döntős Európa tíz legértékesebb klubja között, a kupát már most oda lehetne adni a Real Madridnak. Nem elég, hogy a klub becsült piaci értéke majdnem kétszer annyi, mint az angol ellenfeléé, a játékoskerete is majdnem duplaannyit ér, mint a Liverpoolé. A focisták piaci értékének becslésében világszerte elismert transfermarkt.com a Real keretét 962, a Liverpoolét 548 millió euróra teszi. Persze ha a fociban minden a pénzen múlna, akkor nagyjából húsz éve minden egyes BL-döntőben a Manchester United győzné le a Realt, és csak az lenne a kérdés, hogy mennyire teszi nehézzé az oda vezető útjukat a Bayern és a Barcelona.

Liverpool-szurkolók Kijevben
©

Madridi sikersztori, liverpooli rémtörténet

„Above us only sky” – a liverpooli John Lennon Repülőtér szlogenje az Imagine-nek ez a híres sora. Nem Angliában lettünk volna, ha ehhez nem graffitizi hozzá egy elkeseredett szurkoló néhány éve a tabellára nézve: „below us only QPR and Reading”. A Liverpool-szurkolók a klub egyik legsötétebb időszakaként és hősies talpra állásként tekinthetnek vissza az elmúlt tizenegy évre, és nem csak azért, mert egy ligakupán kívül semmit nem nyertek. A rémtörténet 2007-ben kezdődött, amikor az amerikai hitelspekuláns duó, Tom Hicks és George Gillett megvette a klubot. Pár hónappal később a világgazdasági válság a padlóra küldte a tulajdonosokat, 2010 októberében pedig a teljes összeomlás fenyegette a Liverpoolt.

A Royal Bank of Scotlandnek és a Wells Fargónak összesen 280 millió font adósságot nem tudtak törleszteni, a Bloomberg két nappal a fizetési határidő előtt már csődvédelemről írt, és hiába jelentkezett be az amerikai New England Sports Ventures (NESV) a klubért, a tulajdonosok kevesellték a 300 millió fontos vételárat. Végül bíróság mondta ki: a tulajdonosokkal szembeforduló ügyvezető elnök jogosan adhatta el ennyiért a klubot. Az NESV éveken át küzdött az elődök után maradt káosz eltüntetésével, mostanra azonban visszavitte a Liverpoolt Európa tíz legértékesebbje közé, a 2016/17-es üzleti évet már nyereséggel zárták. A pályán ennek ellenére az igazi sikerek elmaradtak.

Cristiano Ronaldo és Mohamed Salah
©

A Real útja ennek épp az ellenkezője volt. Az üzleti modell első ránézésre egyszerű: az óriási bevételekből a világ legnagyobb sztárjait le kell igazolni, folyamatosan ott maradni a szűk világelitben, így új szponzorokat hozni, kedvező tévés szerződéseket kötni, és a még több pénzből újra és újra igazolni. 2010/11 óta minden évben legalább a BL-elődöntőig jutottak, háromszor meg is nyerték a sorozatot, olyan pedig utoljára 1996/97-ben történt meg, hogy ne is játszottak volna a BL-ben.

A Real a szponzoroktól, a Liverpool a tévésektől szerzi a pénzét

Óriási a különbség abban is, hogy honnan szerzi a két klub a vagyonát. Márpedig nem kis összegről van szó: a Real a 2016/17-es üzleti évben 674 millió euró bevételt szerzett, ebből maradt a költekezések után 26,3 millió euró adózás előtti nyereség, a Liverpool kasszájában pedig 364 millió font, azaz 415 millió euró bevétel után maradt 39 millió font, vagyis 44 millió euró nyereség.

A madridiak számára a legfontosabb a reklám: az összes bevételük 42 százaléka a szponzoroktól és a Real-díszítésű tárgyak eladásából származik. Európa nagy csapatai közül náluk jobban csak a Bayern München támaszkodik erre a bevételi forrásra. Az összes bevétel ötöde meccsnapi – vagyis a jegy- és bérletpénzek, valamint az, amit a stadionban elköltenek a szurkolók. A Liverpoolnál szintén a 42 százalék a lényeges szám, csakhogy az angoloknál a tévés pénz jelenti az összes bevétel ekkora részét.

Mohamed Salah (k)
©
A kulcsszereplő: az angol tévé
Egyetlen más bajnokság sincs, ahol annyi jogdíjat fizetnének a kluboknak a tévés közvetítésekért, mint Angliában, nem véletlen, hogy Európa tíz legértékesebb klubja közül hat angol. A spanyoloknál épp ellenkező a trend, ott 2015-ben alakították át a szabályokat, a klubok már nem egyezhetnek meg egyenként a tévésekkel a jogdíjakról. A cél egyértelmű volt: ne nyolcszor annyi jogdíjat kapjon a Real és a Barcelona, mint a kiesőjelöltek.

Más labdába sem rúghat

Nem sokat kell már várni, hogy másfél évtizedes legyen a legnagyobbak egyeduralma: utoljára 2004-ben játszott BL-döntőt olyan csapat, amely nem a négy topbajnokság (spanyol, angol, német, olasz) valamelyikéből érkezik. Az pedig, hogy legalább egy spanyol ne legyen a döntőben, 2013 óta elképzelhetetlen. Az európai klubfoci szűk elitje és a középmezőny között sosem volt még akkora különbség, mint most, akár a pénzügyi lehetőségeket, akár az eredményeket nézzük.

Cristiano Ronaldo
©

És a nagyok mindent megtesznek, hogy ez így is maradjon. Sikeresen lobbiztak az UEFA-nál, így idén nyártól már új rendszerben bonyolítják le a BL-t. Az európai szövetség elnöke ezt az esélyek kiegyenlítésének nevezte, de erről szó sincs: a 32 helyből 16-ot selejtező nélkül megkap a négy topliga első négy helyezettje, míg eddig a 3-4. helyezetteknek legalább egy selejtezőkört le kellett játszaniuk. A selejtezős csapatoknak eközben már csak hat hely jut.

Így aztán erősödhet az öngerjesztő folyamat: a nagyok még nagyobbak lehetnek, a kisebb bajnokságok helyi szinten erős csapatai pedig küzdhetnek egymással a morzsákért.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Kormányinfó: Novemberben jönnek a kirúgások a közszférában

Kormányinfó: Novemberben jönnek a kirúgások a közszférában

Demeter Márta megint árnyékra vetődhetett, ezúttal a letelepedési kötvények ügyében

Demeter Márta megint árnyékra vetődhetett, ezúttal a letelepedési kötvények ügyében

Azt hitte, hogy tudja, pedig nem is olyan egyszerű – Hogyan fűtsünk okosan?

Azt hitte, hogy tudja, pedig nem is olyan egyszerű – Hogyan fűtsünk okosan?

Mennyire és mennyiért szereti Trump Szaúd-Arábiát?

Mennyire és mennyiért szereti Trump Szaúd-Arábiát?

Egymás előtt kell vetkőzniük a férfiaknak és nőknek egy fővárosi kórház egynapos sebészetén

Egymás előtt kell vetkőzniük a férfiaknak és nőknek egy fővárosi kórház egynapos sebészetén

"Bocsánatot kérünk a nőktől, akiknek náci katonákkal volt viszonyuk"

"Bocsánatot kérünk a nőktől, akiknek náci katonákkal volt viszonyuk"