BKV-botrány: mégis kaphat védelmet az utas, de csak ha nem rest tenni érte

Mindez azt jelenti, hogy az utasok az akár több millió forintra rúgó kárigényüket csak részben, vagy egyáltalán nem tudják érvényesíteni. Miközben a közlekedési vállalat egyre kevésbé hajlik peren kívüli megoldásokra a jogos igényeket illetően, szakszervezeti információk alapján lassan bevett gyakorlattá válik a kárigények BKV-dolgozókon történő behajtása – írta az MTI.

Jelenleg az utasok és az érintett BKV-alkalmazottak sok szempontból védtelenül állnak a vállalat eljárásával szemben, hiszen egy súlyosabb baleset következményei családi egzisztenciákat veszélyeztethetnek mindkét oldalról. Tömegközlekedési baleset esetén a járművet üzemeltető cég köteles elvégezni a baleseti helyszínelést. Az Független Magyar Kártérítési és Érdekvédelmi Kft. szerint az utasnak fel kell írnia a tanúk adatait, el kell kérnie a baleseti jegyzőkönyvet, és a legkisebb személyi sérülés esetén is haladéktalanul orvoshoz kell fordulnia. Ha az utastérben emberek sérülnek meg, érdemes rendőrt is hívni.

A rendőr objektív személyként rögzíti a történteket, valamint azt, hogy milyen károk (ruha- vagy poggyászkár), illetve személyi sérülés következett be. A kárbejelentést a lehető legrövidebb időn belül, írásbeli formában érdemes benyújtani a tömegközlekedési eszközökön balesetet szenvedett utazóknak, és nagyon fontos, hogy jeggyel vagy bérlettel igazolják a tömegközlekedési szolgáltatás jogszerű igénybevételét.

Megnyugtató megoldást olyan szakjogász bevonása jelenthet, aki az adott esetet egyedileg értékelve képes a lehető leghatékonyabb megoldásra javaslatot tenni, és akár a teljes folyamat lebonyolításában is részt vállal, legyen szó akár az utas, akár a BKV-alkalmazott védelméről.