Óriási felhajtás közepette a minap leszállt az első repülő Isztambul új, harmadik repülőterén. A kolosszális légikikötő levegőből érkezett első vendége nem volt más, mint az államfő, Tayyip Erdogan, aki a másfél hete tartott elnöki és parlamenti választás kampányában kereste fel a befejezés előtt álló repülőteret. A hivatalosan októberben átadandó, egyelőre Isztambuli Új Repülőtérnek nevezett létesítmény nemcsak Erdogan nagy álma, hanem a nemzeti büszkeségnek tartott Turkish Airlines új központja és záloga is arra, hogy a török nemzeti légitársaság az egyik legnagyobb legyen a világon.
A közel 90 százalékos készültségben lévő reptér évi 90 millió utas fogadására lesz képes, és ezzel máris a harmadik helyre kerülhet a legnagyobb forgalmú repülőterek listáján. Tavaly közel 104 millió utassal az Atlantai Nemzetközi Repülőtér volt az első, amelyet a Pekingi Fővárosi Nemzetközi Repülőtér követett. Persze a dobogós helyhez az kell, hogy a török légitársaság folytassa elképesztő ütemű növekedését. Tavaly 68,8 millió utassal a Turkish Airlines saját rekordot döntött, és a majdnem két számjegyű növekedéssel bebizonyította az életképességét. Egy évvel korábban ugyanis szerény volt a bővülés, köszönhetően a politikai és biztonsági veszélyeknek. A 2016-os puccskísérlet és az Iszlám Állam terrorszervezet török földön – például az Atatürk Nemzetközi Repülőtéren is – elkövetett merényletei visszafogták a forgalmat. Pedig előtte egy évtizeden át évi több mint tíz százalékkal nőtt az utasok száma, amely 2004-ben még nem érte el 12 milliót.
Az Atatürk légikikötő 60 milliós kapacitása gátolta a fejlődést, és mivel a metropolisz körbevette a repteret, a bővítés szóba sem jöhetett. Az új repülőtér is Isztambul európai oldalán épül fel, 35 kilométerre északra a városközponttól. A világi török köztársaság alapítójáról, Atatürkről elnevezett reptérről metróval könnyen és gyorsan a belvárosba lehet jutni; azt ígérik, hogy az új légikikötőhöz vezető metróvonal is megépül az átadásra. A jó 10 milliárd dolláros beruházással készülő új megareptér három szakaszban épül, és több szempontból is a legnagyobb lesz a világon.

A következő évtized vége felé – a tervek szerint 2028-ra – az utaskapacitása meghaladja a rekordnak számító 200 milliót, hat kifutópályával rendelkezik majd, és 7 ezer hektárával a világ legnagyobb területű reptere lesz. De sok bírálat éri a beruházás és a finanszírozás fejében az üzemeltetési jogokat 25 évre megszerző, Erdoganhoz közel álló vállalatokból álló IGA konzorciumot, hiszen az öt kifutópályával rendelkező atlantai reptér még 2 ezer hektárt sem foglal el. A megalománia azonban itt még nem ér véget: 141 millió dollárból épül az 53 ezer négyzetméteres duty-free bevásárlóközpont – ennél sincs jelenleg nagyobb a világon.
A reptéri kapacitás nagysága mindenesetre lehetővé teszi a növekedést a Turkish Airlines számára. A társaság remekül használja ki Isztambul kedvező földrajzi helyzetét, azt, hogy tranzitállomás Európa és Ázsia között, ahonnan a széles törzsű gépek elérik az amerikai kontinens 17 városát is. A török légitársaság 122 ország 299 városába szállít utasokat, a 304 desztinációval a hetedik a rangsorban – Magyarországra heti 21 járata közlekedik –, és csak amerikai riválisok előzik meg. A cég a járatokat ügyesen szervezte át a kevésbé jövedelmező útvonalakról a nagyobb profitot hozó célpontokra. Számos régióba – így például a stabil gazdasági növekedést produkáló Nyugat-Afrikába – az elsők között lépett be, és szívesen helyez a térképére a versenytársak által figyelmen kívül hagyott olyan egzotikus országokat is, mint például a Comore-szigetek. A Turkish Airlines egyúttal Európa második legnagyobb légi teherszállítója.

A világ különböző pontjainak összeköttetésére építő három öbölbeli riválisa, a dubai Emirates, az Abu-Dhabiban székelő Etihad és a Qatar Airways problémákkal küzd. A Turkish Airlines egyik előnye velük szemben az, hogy utasainak csak a fele olyan, aki külföldön kezdi és fejezi is be a repülést – három öbölbeli konkurensénél ez az arány 80 százalékos. Vagyis azok sokkal inkább ki vannak téve a geopolitikai bizonytalanságoknak, azaz a nemzetközi utasforgalom esetleges visszaesésének. Ezzel szemben a 80 milliós Törökország jelentős idegenforgalmi célpont, amelyet tavaly 31 milliónál is több turista keresett fel; a harmaduk Isztambulba látogatott. Az 51 reptérrel Törökország belföldi légi piaca is jelentős: az utasok számát tekintve a 14. a világon.
Az 1933-ban, négy törökországi desztinációval alapított társaság rohamos fejlődése 2003-ban kezdődött, amikor még csak 55 országba repült. A ma 329 gépével a tizedik legnagyobb gépparkkal rendelkező vállalat flottája 2023-ra 424 darabosra bővül, a cég nemrég 25-25 széles törzsű gépet rendelt a Boeingtől és az Airbustól. A levegőben már bizonyított, 49 százalékban állami tulajdonban lévő, tavaly közel 11 milliárd dolláros bevétel mellett 175 milliós profitot elérő társaságra azonban még komoly logisztikai próbatétel vár a földön is. Az új repülőtér október 29-ei indítására 600 kamion szállít át berendezéseket a régiről 18 óra alatt, eközben egyik kikötő sem indít és fogad gépeket. Majd az új komplexum az éjfél utáni első két órában 10 százalékos kapacitással kezdi meg a működését, hogy a nap végére elérje az 50 százalékos szintet. A második napon már a járatok háromnegyede közlekedni fog, a teljes menetrend pedig a tervek szerint a harmadik napon áll helyre.
KERESZTES IMRE