Feszültség és konfliktus a szervezetben – Hogyan kezelhető?
Az egészséges csapatműködés és az eredményesség szempontjából kulcskérdés, hogyan kezeli a cégvezető a konfliktusokat.
A kormány március 15-től rendkívüli ítélkezési szünetet rendelt el. Ilyenkor a bírósági eljárásra vonatkozó határidők főszabályként nem kezdődnek meg és a már megkezdett határidőkbe a rendkívüli ítélkezési szünet időtartama nem számít bele - írta közleményében a Deloitte.
A rendkívüli ítélkezési szünet alatt tárgyalást kitűzni nem lehet, a már kitűzött tárgyalásokat elhalasztják. Fontos azonban, hogy a rendkívüli ítélkezési szünet elrendelése az adóhatóság előtti határidőket nem érinti. Az adójogszabályok számos esetben szigorú eljárási határidőket szabnak a vállalkozásoknak és az adóhatóságnak egyaránt.
A rendkívüli ítélkezési szünet az adóhatósággal szembeni perindítási határidőt sem hosszabbítja meg. Vagyis, ha az adóhatósági határozattal szemben bírósági felülvizsgálatot akarunk, akkor a keresetlevelet a veszélyhelyzet ellenére is a törvényben előírt 30 napos határidőn belül kell benyújtani
– mondta dr. Harcos Mihály, a Deloitte Legal adóperes csoportjának vezetője.
Feltehetőleg a legtöbb vállalkozás számára a szokásosnál lényegesen nehezebb a határidők megtartása a kialakult veszélyhelyzet miatt. A Deloitte szerint erre az esetre jelenthet megoldást az úgynevezett igazolás jogintézménye, aminek útján a vállalkozások az akadályoztatás pontos megjelölésével a legtöbb esetben kimenthetik magukat a határidő elmulasztásának jogkövetkezményei alól.
