Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Egy trieszti kereskedőház létrehozására írt ki közbeszerzést az állami tulajdonban lévő CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Kft. – derül ki az uniós közbeszerzési értesítőben megjelent hirdetményből.
Aki a kicsit nem becsüli, a nagyot nem érdemli
A szerződéstervezet szerint a megbízás 18 hónapra fog szólni, vagy a 95,4 ezer eurós (körülbelül 33 millió forintos) keretösszeg kimerüléséig. A majdani nyertesnek rendelkeznie kell Trieszt városában egy saját vagy bérelt, legalább 25 m2-es, központi fekvésű, berendezett, tárgyalóval felszerelt irodával. Olyannal, ahova nemcsak a telefon, de az internet is be van kötve. Ezt az irodát aztán minden hétköznap reggel 8-tól délután 5-ig nyitva kell tartania.
A CED két darab munkavállalót követel a szerződés teljesítéséhez, akik a fent említett irodában „elsődlegesen” az exportfejlesztési feladatokon dolgoznak. Mindkettőjükkel szemben elvárás a magas szintű olasz nyelvtudás, továbbá egyiküknek üzletfejlesztési tevékenység terén szerzett szakmai vezetői gyakorlattal kell rendelkeznie. A kereskedőház működtetőjének szorosan együtt kell majd működnie a CED embereivel és az Olaszországban tevékenykedő magyar szakdiplomatákkal, egyébként pedig segítenie kell az exportálni szándékozó magyar vállalkozásokat, és felkutatni, tájékoztatni kell a potenciális olasz vevőket.
A kormánynak régi heppje a kisvállalkozások exportjának erősítése, ennek érdekében nemcsak távoli területeket céloztak, közel két tucat irodával lőtték körbe Magyarországot – olyan egzotikus lokációkban nyitottak kirendeltségeket, mint Párkány, Lendva vagy Kismarton. 2019 végén pedig a brnói kirendeltséggel „teljessé vált a közép-európai és V4-es lefedettség”. A CED-et korábban MNKH Közép-európai Kereskedelemfejlesztési Hálózat Kft.-nek hívták, akkoriban a csúfos kudarcba fulladt globális kereskedőházi rendszert építgető MNKH Zrt. leánya volt. 2018-ban, az MNKH beszántásakor (pontosabban átszervezésekor) került közvetlen állami tulajdonba.
Fazekas István
A kikötő nem akar összejönni
Egyébként van egy másik állami cég, aminek véletlenül pont van egy bérelt irodája Trieszt középpontjában: az Adria Port Zrt., amelyet a trieszti kikötőfejlesztésre hozott létre az állam. Az irodát a szerződéslistájuk tanúsága szerint vélhetően havi 12 ezer euróért (körülbelül 4 millió forintért) bérlik – legalábbis más ingatlanbérleti szerződésről nem számoltak be. Az olaszországi fióktelepet 2020. január közepén jegyezték be a cégbíróságon.
Alaposan elakadt viszont a trieszti kikötői terület és a kikötőüzemeltetési koncesszió megszerzése – ezáltal a kikötő és logisztikai központ felépítése is. A trieszti kikötőben a magyar állam által megvásárolandó „terület adásvételének lezárása folyamatban van. Az ügyletet az elmúlt hónapokban a koronavírus-járvány következtében kialakult olaszországi helyzet hátráltatta” – közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) júniusban a hvg.hu megkeresésére. A csúszás ellenére a „magyar kormánynak nincs szándékában elállni a tranzakciótól”.
A járvány előtt sem sikerült nyélbe ütni
Szijjártó Péter külügyminiszter épp egy évvel ezelőtt, 2019. június 21-én jelentette be, hogy Magyarország az olaszországi Triesztben 32 hektáros területen kikötőt és logisztikai bázist hoz létre. Az adásvételt a kormány július elején kész üzletként jelentette be, a szerződés aláírásán Matteo Salvini akkori olasz belügyminiszter mellett Szijjártó Péter külügyminiszter is részt vett. A tárcavezető a hivatalos közlemény szerint szó szerint ezt mondta: „Magyarország egy 300 méter hosszú partszakasszal rendelkező 32 hektáros területet vásárolt meg Trieszt kikötőjében.” A KKM októberben adta ki a hvg.hu-nak a szerződést, a dokumentumból derült ki, hogy az ügylet nem zárult le az aláírással, illetve hogy a végső határidő november 30. volt, amit a felek közös megegyezéssel kitolhatnak.
Természetesen jó magyarázat, hogy az adásvétel lezárását az elmúlt hónapokban a járvány hátráltatta – ám a koronavírusnak még híre-hamva sem volt Olaszországban tavaly július és november között, az első megbetegedést január végén regisztrálták. Január elején (amikor ugyebár még mindig szó sem volt a járványról) a KKM azzal magyarázta az adásvétel lezárásának csúszását, hogy a „tranzakció akkor tekinthető befejezettnek, amikor minden, az adásvételi szerződésben szereplő feltétel teljesült”. Már ha ez magyarázatnak tekinthető.
