MI-ügynök a HR-osztályon: Mire figyeljünk?
Milyen jogi megfelelési követelményekre kell figyelnie a vállalkozásoknak, ha MI-alapú eszközöket használnak a munkaügyi területeken?
November 30-ig kellett volna lezárni a trieszti magyar kikötő adásvételét, de ez egyelőre elmaradt, a külügy szerint még nem teljesült minden feltétel a szerződéshez. Ha az eladók nem teljesítették valamelyik feltételt, Magyarország akár el is állhatott volna az ügylettől, de ez nem történt meg.
Még nem zárult le annak a Triesztben található területnek az adásvétele, ahol a magyar állam tengeri kikötőt és logisztikai központot akar létesíteni – közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) a hvg.hu-val. A teljes üzlet úgy nézne ki, hogy a magyar állam két olasz cégtől, a Tesecótól és a Seastoktól vesz területet a kikötőben, plusz kizárólagos tulajdont szerez a Teseco Aquila nevű leányvállalatában, amely a kikötőüzemeltetési koncesszió birtokosa. Az olasz cégadatbázis január 2-ai állása szerint az Aquila tulajdonosa még mindig a Teseco.
Mindezzel csak az a probléma, hogy az adásvételt a kormány július elején kész üzletként jelentette be, a szerződés aláírásán Matteo Salvini olasz belügyminiszter mellett Szijjártó Péter külügyminiszter is részt vett. A tárcavezető a hivatalos közlemény szerint szó szerint ezt mondta: „Magyarország egy 300 méter hosszú partszakasszal rendelkező 32 hektáros területet vásárolt meg Trieszt kikötőjében.” A KKM októberben adta ki a hvg.hu-nak a szerződést, a dokumentumból az derült ki, hogy az ügylet nem zárult le az aláírással, illetve hogy a végső határidő november 30., amit a felek közös megegyezéssel kitolhatnak.
A KKM nem árulta el a kérdésünkre, hogy min csúszott meg az adásvétel lezárása: „A tranzakció akkor tekinthető befejezettnek, amikor minden, az adásvételi szerződésben szereplő feltétel teljesült.” A szerződésben foglaltak szerint a helyzet azért korántsem ennyire automatikus, a feltételek nagy része ugyanis az eladókat (vagyis a Tesecót és a Seastokot) terheli, a vevőnek (vagyis a magyar államnak) pedig jogában állt volna elállni a szerződéstől, ha a két cég nem teljesít határidőre. Ezt a jelek szerint nem tették meg, a KKM szerint a kikötőépítési „munkálatok a még folyamatban lévő tárgyalások és háttérmunka lezárását, valamint a tervezett fejlesztések előkészítését és engedélyezését követően indulhatnak meg”. Persze az is lehet, hogy a vevő nem teljesítette valamelyik feltételt határidőre.
A kormány jó zűrös ügybe tenyerelt bele Triesztben, és így nagy kalamajkának vethet véget, ha az ügylet egyszer lezárul. Természetesen az olasz szereplők legnagyobb örömére. A Teseco 2015-ben csődvédelmi eljárást kezdeményezett maga ellen, a cég hitelezőivel kötött megállapodásának pedig része volt az Aquila és a koncesszió eladása. A kormány tehát egy csődeljárásból vásárolja ki az új magyar tengeri kikötőt. Emiatt ráadásul az üzletet csak akkor lehet lezárni, ha a Teseco bírósági jóváhagyást szerez hozzá. A jóváhagyás bemutatása szerepel a zárási feltételek közt, szóval ez könnyen lehet a csúszás oka.
Problémás pont lehet még, hogy a szerződés alapján egy Silone nevű olasz cégnek 30 hónapos elővásárlási joga volt a Teseco-területek egy részére – a Tesecónak nyilatkoznia kell, hogy ez a jog már nem érvényes, a Silone sose élt vele, és a Silonénak semmiféle igénye nem lehet a Teseco-területen.
A fentieken túl még számos oka lehet annak, hogy az ügyletet nem sikerült időben lezárni, a KKM ugyanis másfél oldalnyi előfeltételt kitakart a szerződés számunkra kiadott példányán. Megtagadták több kapcsolódó dokumentum kiadását is, arra hivatkozva, hogy az információk diplomáciai kapcsolatok jövőbeli alakítására vonatkoznak.
Mindenesetre az olasz sajtó szerint a magyar kormány a környezetvédelmi előírások és procedúrák lazításához kötötte az adásvételt a beruházás gyorsítása érdekében. Ha ezeket nem kapja meg a környezetvédelmi minisztériumtól, elállhat az aláírt szerződéstől. Helyi értesülések szerint a kormány azt is feltételül szabta, hogy zárják le a régiós önkormányzat és az EZIT (a Trieszti Ipari Terület Felügyelete) által a Teseco ellen indított jogi eljárást. A pereskedés évek óta húzódik, a Teseco ugyanis még 2005-ben vállalta egyes földterületek kármentesítését és szabott áron történő visszaértékesítését. A vád szerint a cég nem teljesítette kötelezettségeit, ezért 156 millió eurót követeltek tőle. A Teseco rajta kívül álló okokkal védekezett.
Itt érdemes megjegyezni, hogy az Orbán Viktor miniszterelnökkel kiváló kapcsolatokat ápoló (és a kikötőszerződés aláírásakor Szijjártó Péterrel parolázó) Matteo Salvini már nem Olaszország belügyminisztere, pártja, a (szélső)jobboldali Északi Liga pedig már nincs kormányon. A Liga 2018 közepétől az Öt Csillag Mozgalommal koalícióban kormányzott, 2019 augusztusában azonban Salvini bizalmatlansági indítványt kezdeményezett Giuseppe Conte miniszterelnök ellen, és felrúgta a koalíciót, hogy előrehozott választásokat kényszerítsen ki. Conte viszont inkább koalícióra lépett a balközép Demokrata Párttal, a Liga pedig ellenzékbe szorult.
Egyébként a magyar állam nem közvetlenül akarja megvenni a trieszti területet és a kikötői koncessziót (vagyis az Aquilát), hanem egy októberben gründolt, Adria Port nevű zrt.-n keresztül, amelynek feladata „a tulajdonszerzés megvalósítása, valamint a beruházás felügyelete, végrehajtása” – közölte a külügyminisztérium a hvg.hu-val. Az Adria Port nem csak a kikötő felépítéséért lesz felelős, de a majdani üzemeltetésért is, legalábbis ezt állította korábban a külügy a HVG-nek.
Berkeley-n végzett vezérrel indul a magyar tengeri manőver
A menedzser-jogász irányítja azt az állami céget, amely Magyarország 300 méternyi tengerpartján 60 éven át üzemeltethet kikötőt. A Külgazdasági és Külügyminisztérium által alapított Adria Port Zrt. alaptőkéje 1,8 millió euró, vagyis nagyjából 600 millió forint.
A céget a KKM alapította, százszázalékos tulajdonosa a magyar állam, a tulajdonosi jogokat a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) gyakorolja, alaptőkéje 1,8 millió euró, vagyis nagyjából 600 millió forint. Vezérigazgatója, a 34 éves, olaszul is beszélő Garai Péter Tibor dolgozott már az Egyesült Államokban, Ázsiában és Magyarországon, és a minisztérium kötelékében részt vett a trieszti projekt előkészítésében is – adta meg a magyarázatot a szaktárca a vezető kiválasztására. A cég felügyelőbizottságában helyet kapott a tárca határ menti gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkára, Kiss-Parciu Péter.
Egyszóval a kikötővásárlás és -építés a jelek szerint még mindig sínen van, bár csúszik. Az továbbra sem látszik, miért lesz ez jó Magyarországnak, iparági szakemberek szerint ugyanis a kikötő elsősorban mérete miatt nem lesz alkalmas a magyar vállalkozások exportjának kiszolgálására. Kikötői logisztikai központra a vállalkozásoknak pedig nincs szükségük, mert áruikat jellemzően már Magyarországon konténerekbe pakolják, úgy szállítják a kikötőkbe. Szijjártó Péter még júliusban próbált valamiféle magyarázatot adni. Bár sok konkrétumot nem mondott, arra utalt, hogy a terminált amolyan transzferkikötőnek szánják a nagy kikötők, például Rotterdam vagy Pireusz irányába.
Milyen jogi megfelelési követelményekre kell figyelnie a vállalkozásoknak, ha MI-alapú eszközöket használnak a munkaügyi területeken?
A forint árfolyamingadozása feladja a leckét – különösen, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Összefoglaló az aktív pályázatok legfontosabb feltételeiről: kik pályázhatnak, mekkora összeget lehet igényelni, mire fordítható az elnyert támogatás.
Ismertetjük azokat a részletszabályokat, amelyeknek július elsejétől meg kell felelniük a vállalkozásoknak.
Hétfőn vált le a Nemzetközi Űrállomásról a magyar kutatóűrhajóst is szállító Dragon űrhajó. Kövesse velünk, cikkünk folyamatosan frissül!
Bár a kormány mind az ipari, mind a háztartási méretű szolárfejlesztéseknél behúzta a féket, a kapacitások bővülnek, sorra dőlnek a rekordok.
A miniszterelnök vejeként megtanulta, hogy bizonyos dolgoktól távol kell magát tartania – nyilatkozta az épp Amerikába készülő üzletember.
A kormánybiztos aggodalmai nem jutottak el a katonakoporsókról és a kerítést átvágó Magyar Péterről készült kamuvideók készítőihez.
40 hektárnyi nádas kiirtása, több száz tonna beton beépítése, 13 milliárd forint elköltése és három év állás után.
Közigazgatási hatósági eljárásban vizsgálják halálának körülményeit.