Sok vállalkozó most szembesült azzal, hogy tagja az agrárkamarának és fizetnie kell
2020-ban először az agrárkamara maga számolta ki, mennyit kell befizetniük a tagoknak. A kamarai tagság törvényileg kötelező bármilyen, mezőgazdasággal vagy élelmiszeriparral kapcsolatos vállalkozói tevékenységi körrel rendelkező vállalkozónak. A kamarához milliárdok folynak be tagdíjakból, pedig nagyon sokan tartoznak.
Januárban küldte ki az agrárkamara az egyenlegközlő leveleket a tagjainak, és elég sok embert ért kellemetlen meglepetés – akadt, aki számára a tagdíjhátralék mértéke volt újdonság, mások számára pedig már eleve az is újdonság volt, hogy ők is tagjai az agrárkamarának (teljes nevén Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara, rövidítve NAK).
Ami az előbbi problémát illeti, 2020 volt az első év amikor a NAK készítette el a tagok tagdíjbevallását (ahogy már a NAV készíti a személyijövedelemadó-bevallás, illetve egyre több adóbevallás-típus tervezetét a vállalkozók számára). Normál helyzetben a bevallási és fizetési időszak nyár közepén lett volna, de ezt a járvány miatt még tavasszal kitolták őszre, egész pontosan októberre. A tagok így október elsejétől nézhették meg az elkészült bevallásukat a kamara elektronikus ügyintézési felületén.
A kamara szerint
a most kiküldött egyenlegközlő célja a (korábbi) tartozások ismertetése, ezzel összefüggésben új tagdíj megállapítására most nem került sor.
Ez persze nem jelenti, hogy ne érhetett volna senkit meglepetés – például azokat, akik valamiért elmulasztották az októberi bevallási időszakot.
Aki nem figyel, véletlenül betagozhatja magát
Az utóbbi helyzet – vagyis, hogy valaki egyszer csak megtudja, hogy tagja a kamarának – azért állhat elő, mert az agrárkamarai tagság bizonyos vállalkozói tevékenységekkel kötelező, attól függetlenül, hogy az érintett vállalkozó beregisztrál-e a kamarához.
Ha a NAK valamilyen külső, közhiteles forrásból úgy értesül, hogy egy vállalkozó vagy vállalkozás a tagja kellene, hogy legyen, de nem az, akkor felveszi a tagjai közé és kiírja a tagdíjakat.
A kamara külön értesítést küld arról, ha valakit felvesznek a tagjegyzékbe, szóval elvileg nem érhet senkit meglepetésként, hogy tagdíjat kell fizetni – már legalábbis az után, hogy meglepődött a tagság tényén.
Ugyanígy a megállapított tagdíjak utólagos módosítására is sor kerülhet.
Azoknak, akiket újdonságként ért, hogy tartoznak a kamarának, a NAK nem sok időt hagyott. Az egyenlegközlő leveleket januárban postázták, a megállapított tartozásokat alapesetben február 15-ig kellett rendezni. Aki vitatta a megállapított tagdíjat vagy valamilyen kedvezményt akart igénybe venni, az október 31-ig kérhet felülvizsgálatot – de ebben az esetben kapásból 20 százalék pótlékot is ki kell fizetnie. A február 28-ig kiegyenlítetlen tagdíjtartozásokra 5 százalék késedelmi pótlék is ráugrik.
A kamara az egyenlegközlő levélben nem mulasztotta el figyelmeztetni az érintetteket, hogy a tagdíj köztartozásnak minősül, amit a NAV adók módjára behajt – 10 ezer forint behajtási pótlékkal megfejelve.
Azt érdemes megjegyezni, hogy a kamarai tagság hivatalos vállalkozási tevékenységi körök függvénye, nem pedig azé, hogy a cég vagy a vállalkozó valóban végzi-e azt a tevékenységet. Márpedig
mind a vállalkozók, mind a jogászok hajlamosak nyakra-főre felvenni-felvetetni tevékenységi köröket, "egyszer még jól jöhet” alapon.
Ez általában igaz, legalábbis nem származik kár abból, hogy egy vállalkozásnak millió bejegyzett tevékenységi köre van – kivéve, ha azok alapján agrárkamarai tagkötelezettség áll elő. Ami nem nehéz, lényegében a teljes mezőgazdaság és élelmiszeripar a kamara alá tartozik, így a tevékenységi körök rendkívül széles palettája kamarai tagságra kötelez.
Szóval nem jó ötlet habókra felvenni a tevékenységi körök közé például az ásványvízgyártást, mert az az italgyártás ágazat alá tartozik, ami NAK-felségterület. És az is nagyot téved, aki azt gondolja, az agrárkamarának nincs köze az édességgyártáshoz, vagy a kenyérsütéshez – mert van, minthogy ezek az élelmiszergyártás alá tartoznak.
Az agrárkamara fennhatósága ennek megfelelően hatalmas, a szervezet körülbelül 360 ezer tagot számlál.
Már bankkártyával is be lehet fizetni
„Az egyenlegközlők kiküldése után érkeznek megkeresések a kamara ügyfélszolgálatára, ezek közül sok esetben kiegészítő, magyarázó információt kérnek és kapnak tagjaink, akik végül jellemzően rendezik elmaradásukat” – közölte a NAK a hvg.hu-val.
Érkeznek olyan megkeresések, amelyek magát a tagság tényét vitatják, de ezek az esetek jellemzően a vonatkozó jogszabályok hiányos ismeretéből fakadnak
– állítja a kamara, amely szerint „természetesen előfordulnak jogos panaszok is, de ezért is kérjük a levélben tagjaink visszajelzését. Ilyenre leggyakoribb példa, hogy egy korábbi tagi befizetés nem volt egyértelműen azonosítható és azt a befizetési bizonylat másolatának megküldésével helyre lehet igazítani”.
Akadnak olyanok, akik inkább nem akadékoskodnak, a szoros határidőktől, illetve a pótlékoktól megrettenve gyorsan befizetik a NAK által megállapított hátralékot – mondja a hvg.hu-nak érintett vállalkozásokkal is foglalkozó könyvelő. Szerinte a megállapított tagdíj felülvizsgálata sem egyszerű mutatvány. A tagdíjbevallási időszakban a bevallásokat akár online is el lehet fogadni, lehet korrigálni, utóbbihoz szükséges igazolások online megtehetők. Pótlólagos igazolásokat a bevallási időn túl azonban nem lehet online beküldeni, így a felülvizsgáltatás rendkívül bonyolult, főleg, ha könyvelő intézi, nem maga a vállalkozó.
A NAK ígérete szerint e téren és több más területen is tervezik az online szolgáltatásaik bővítését.
A 2020-tól már bevezetett könnyítések közül a kamara azt említi, hogy 50 millió forintos árbevételig a kamarai tag könyvelője is (azaz nincs feltétlenül szükség könyvvizsgálóra ehhez, mint korábban) igazolhatja az árbevételt csökkentő tételeket. A tagdíjakat pedig már bankkártyával is be lehet fizetni.
A kamara a tagdíjfizetés hogyanjáról és mikéntjéről igyekszik a tagokat a lehető legtöbb fórumon tájékoztatni – állítja a NAK.
Sávos, bevétel alapú a tagdíj
A nagy kérdés persze, hogy mennyi az annyi, vagyis mennyi kamarai tagdíjat kell fizetni. Az iparkamara esetében a helyzet egyszerű, minden vállalkozásnak 5 ezer forint hozzájárulást (nem tagdíjat, olyan nincs) kell fizetnie a megyei kamarának, ami annak 10 százalékát továbbítja az országos kamarának.
Az agrárkamarának ezzel szemben árbevétel-arányos tagdíjat kell fizetni, ráadásul a tagdíj alapja számtalan kedvezménnyel csökkenthető. Vagyis a tényleges fizetendő tagdíj mértékének kiszámítása egyáltalán nem triviális feladat – cserébe legalább nem az a helyzet, mint az iparkamarai hozzájárulással, amit fillérre egyformán fizet a csőd szélén álló katás egyéni vállalkozó és a milliárdos profitot csináló tőzsdei cég.
Az agrárkamarai tagdíj sávos, az alábbiak szerint számítódik:
- I. tagdíjfizetési osztály 0 forinttól 600 ezer forint tagdíjalapig 2 000 forint,
- II. tagdíjfizetési osztály 10 millió forint tagdíjalapig 5 000 forint,
- III. tagdíjfizetési osztály 50 millió forint tagdíjalapig 30 000 forint,
- IV. tagdíjfizetési osztály 150 millió forint tagdíjalapig 150 000 forint,
- V. tagdíjfizetési osztály 400 millió forint tagdíjalapig 400 000 forint,
- VI. tagdíjfizetési osztály 750 millió forint tagdíjalapig 750 000 forint,
- VII. tagdíjfizetési osztály 750 millió forint tagdíjalap felett 1 000 000 forint.
MTVA / Faludi Imre
Nagyon sok tagdíjjal tartoznak a kamarának
A másik nagy kérdés, hogy ezekből a tagdíjakból – meg úgy általában – mennyi bevétele van a kamarának. A 2020-as mérleg még nem nyilvános, 2019-ben a NAK-nak összesen 18 milliárd forint bevétele volt, amiből 10,1 milliárdot tettek ki a különféle feladatspecifikus állami és uniós támogatások, 7,6 milliárdot pedig a tagdíjak.
Ami a kamara vagyoni helyzetét illeti, 2019 végére 12,5 milliárd forint vagyont könyveltek, amiből csak 4,6 milliárdot tettek ki a befektetett eszközök. A maradék vagyon egy nagyon jelentős része, 3,7 milliárd pénzeszköz volt, annak is nagy része különféle támogatásokból származott és elkülönített banki betétszámlákon pihent.
A vagyon további vaskos szeletét, 3,2 milliárd forintot tettek ki a követelések, azokon belül főként tagdíjkövetelések. A kamarai tagdíjakat ugyanis évekig nagyon sok vállalkozás nem fizette valami lelkiismeretesen, legyen szó bármelyik kamaráról. A kamarák most már komolyabban veszik a tagdíjak beszedését, illetve az elmaradásokat most már az adóhatóság hajtja be. A NAK esetében 2019 végén 6,2 milliárd forint tagdíjkövetelésről van szó. Ez a hatalmas összeg azért nem jelent meg a végső mérlegben, mert 450 millió forintról maga a kamara állapította meg, hogy túlfizetés lenne, 3,2 milliárdot pedig levontak értékvesztésként.
Százmilliókat visz el a jégkármérséklés
A NAK 2019-ben közel egymilliárd forinttal kevesebbet költött, mint amennyi bevétele volt, szóval az évet csinos pluszban zárta. A kiadási oldalon messze a legnagyobb tételt, mindent összeadva 9,8 milliárd forintot a személyi jellegű kifizetések tették ki. Igaz, az agrárkamara rengeteg embert foglalkoztat ilyen-olyan formában. Az azévi átlagos állományi létszám már közel 1200 fő volt. Ebben nincs benne a több mint 1200 megbízási jogviszonyban foglalkoztatott ember, melyből 972 fő a jégkármérséklő rendszer üzemeltetésében közreműködő generátorkezelők száma volt.
A kamarákkal kapcsolatban fel szokott merülni, hogy egyáltalán szükség van-e rájuk, vagy legalábbis nem pénzkidobás-e ennyit rájuk költeni, és költetni a vállalkozásokkal. Különösen, ha mondjuk az országos iparkamara elnöke véletlenül pont az önkormányzatokat megillető adóbevételek elengedéséért lobbizik az ellenzéki önkormányzati vezetők ellen hadat viselő kormánynál, miközben a maga kamarai hozzájárulását eszébe sem jut elengedni. Az biztos, hogy az agrárkamarának van egy nagyon látványos és nagyon kézzel fogható feladata: a JÉGER nevű országos jégkármérséklő rendszer üzemeltetése. Itt nem csak sok száz generátorkezelőről van szó –
2019-ben közel félmilliárd forint ment el ezüst-jodid hatóanyagra (ezt a jégképződést gátló anyagot juttatja a légkörbe a rendszer).
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
Parragh László 500 forintokért tartja a markát, közben több mint egymilliárdon ül
Az iparkamara évek óta spórol saját székházra, már 1,3 milliárd forint gyűlt össze. A vásárlásig évi 150 millióért húzzák meg magukat a főváros egyik legmenőbb irodaházában, a Bank Centerben. Az fel sem merül, hogy ne szedjenek be kötelezően évi 5000 forintot még a veszteséges kisvállalkozásoktól is, amelyből 500 forint kerül a Parragh László vezette fő kamarához.
