Egy hónapja nem mennek felfelé az árak, de nem is viszik az árut – értékelte a lassan normalizálódó építőanyag-piaci helyzetet a hvg.hu kérdésére Kulcsár Bálint, a Cédrus 93 Kft. ügyvezetője. Az építőanyag-kereskedőt azt követően kerestük meg ismét, hogy Tibor Dávid, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) Hazai Építőanyag-gyártó Tagozatának elnöke jelezte, megszűnt az építőanyag-hiány, és hamarosan árcsökkenés is jöhet a szegmensben.

Megszűnt az építőanyag-hiány, pár hét múlva az árak is csökkenhetnek

Lényegében megszabná egyes építőipari alapanyagok árát Orbán Viktor, hogy hősiesen útját állja az elszabadult drágulásnak. Ez azonban szabadpiaci körülmények között általában többet árt, mint használ - legalábbis hosszabb távon.

Most újrahívtuk azokat az építőipari szereplőket, akikkel a tavaszi-nyár eleji nagy dráguláskor beszéltünk, hogy vázolják a jelenlegi helyzetet. Mindenki stabilizálódó piacról, az áruhiány megszűnéséről számolt be, sőt, volt aki már minimális árcsökkenést is tapasztalt. Az árak komolyabb esésére azonban senki nem számít – a szezon végéig legalábbis –, de abban bízzak, hogy nem lesz további drágulás.

Kulcsár Bálintot az elmúlt hónapok fejleményei, a hihetetlen mértékű, egyes termékek esetében 2-3-szoros drágulás óvatossá tette, már nem is nagyon rendel be új árut. A forgalma egyelőre hasonlóan alakul, mint korábban: a bevétel ugyan magasabb, mert minden drágább, de csökkenő forgalom mellett. “Idén eladtunk 80 kamionnyi árut, tavaly 100-at.”

A drágulás kellemetlen hatása, hogy megette az árrést: mire eladták az előző szállítmányt, az abból befolyó bevétel már nem fedezte a következő, magasabb áron rendelhető szállítmány költségeit. A koronavírus-járvány kitörése után nagyobb problémákra számított, ezért komolyabb tartalékokat képzett, így a céget a drágulás kedvezőtlen hatásai ellenére sem fenyegeti fizetésképtelenség.

Az építőanyag-piaccal kapcsolatos kormányzati intézkedéseknek szerinte kevés szerepe volt az áremelkedés megállításában, a hazai gyártású anyagok – falazóhabarcs, cement, zsákos áruk – ára eleve az infláció mértékével nőtt. A külföldről érkező fontos alapanyagok – mint a vas, a fa vagy az ablakgyártáshoz szükséges műanyag-granulátum – árára más tényezők hatottak.

A kormányzat a stratégiai jelentőségűnek minősített nyersanyagokra és termékek exportjára vezetett be regisztrációs eljárást, részben exportkorlátozással, illetve bizonyos esetekben kiegészítő bányajáradékot, az ügynek lett egy kormánybiztosa is, valamint a GVH is aktivizálta magát különböző eljárásokkal, például cementpiaci szereplőkkel szemben:

GVH: négy vizsgálat is zajlik az építőipari piacokon

A magyar cementpiac három legjelentősebb szereplőjével szemben is vizsgálódnak.

A kereskedő szerint a kereslet a nyáron stabil maradt, és náluk kis mértékben élénkíti, hogy a járványügyi intézkedések feloldásával ismét lehet társasházi közgyűléseket tartani, így a lakók döntést tudtak hozni a korábban tervezett felújítási munkálatokról. Ennek nyomán rég nem látott építési vállalkozók jelentek meg a telepen. “Már jönnek az előrendelések őszre-télre.” Kulcsár Bálint az árak stabilizálódását pozitívan értékelte, az esetleges árcsökkenést azonban már kevésbé. “Az árukészletben áll az egész éves profit, ha hirtelen lesz csökkenés, elkerülhetetlen, hogy bukjunk rajta.” Ettől azonban úgy tűnik, nem kell tartania.

Ilyet még nem láttam – kommentálta az ÉVOSZ-os Tibor Péternek az árak csökkenésére vonatkozó jóslatát egy új lakások építésben utazó, közepes méretű cég vezetője a hvg.hu-nak. Szerinte ilyen árcsökkenésre legfeljebb akkor volt példa, amikor az érintett árucsoport áfáját csökkentették, mint az élelmiszereknél lehetett korábban látni. Úgy vélte, egyelőre sem a gyártók, sem a kereskedők nem fognak visszavenni, “de így is jó, mert a stabil árakkal legalább legalább tudnak számolni a beruházók”.

Akinek futó projektje voltak most már meg tudja határozni a bekerülési értéket, és mondani egy – nyilván magasabb, de – konkrét árat a kérdéses projektre. A lakásvásárlási kedv még úgy is töretlen szerinte, hogy a korábbiakhoz képest 200-300 ezer forinttal magasabb négyzetméterárakra lehet számítani az új építésű lakásoknál: a belváros rekultivációs területein (8-9. kerület) egymillió forintos, a budai részeken 1,3-1,4, a hegyvidéken 2 milliós átlagos négyzetméterárakkal lehet számolni, persze a műszaki tartalomtól függően ettől lehetnek eltérések – mondta.

Véget ért egy hosszú trend a lakáspiacon

A havi lakáshitel folyósítás sorozatban négy hónapig döntötte meg az addig elképzelhetetlennek látszó rekordokat, júliusban azonban vége szakadt ennek a nagy menetelésnek. Alacsony intenzitású hitelezésről így sem beszélhetünk, a 132,5 milliárdos forintos hitelkihelyezés így is példátlan az elmúlt években megszokott számokhoz képest.

A cégvezető emellett arra a jelenségre hívta fel a figyelmet, hogy az építőanyag-kereskedelemmel foglalkozó multik most kedvezőbb árakkal tudnak vásárlókat magukhoz csábítani a kisebb tüzépektől. Korábban ez inkább fordítva volt. Ez elsősorban annak köszönhetően, hogy még alacsonyabb áron tudtak felhalmozni nagyobb készleteket, és nem kellett olyan nagyot emelniük az árakon, mint a gyorsan pörgő készlettel dolgozó kicsiknek.

A magánberuházók kedvét azonban szerinte nem szegte az áremelkedés, sokáig akkor is megvették a dráguló termékeket, amikor a nagyberuházónak már nem érte meg. Ez elsősorban a kormányzati támogatásoknak volt köszönhető.

Az már más kérdés, hogy a piacot élénkítő és ily módon az áremelkedéshez is hozzájáruló kormányzati pluszpénz értékét felemésztette a drágulás, ami mostanra a magánberuházók közül is többeket eltántorít.

Csak az tart ki, aki még bírja fizetni – mondta egy lakásfelújításokkal foglalkozó kisvállalkozó. Neki egy ilyen megrendelője van, aki csak azért fejezi be a korábban megkezdett felújítást, mert muszáj neki, és tudja, hogy olcsóbb már úgysem lesz. “Tudomásul kell venni, a drágaságot, mint az üzemanyagár esetében” – mondta.

Budapesti fatelepen

Túry Gergely

Hasonlóan látja az egyik Pest megyei településen dolgozó építőanyag-kereskedő, aki szerint

olyan árszinten van az építőanyag, hogy a kivitelezők és a magánberuházók is meggondolják, hogy belevágjanak-e.

Pedig ő már minimális árcsökkenést is észlelt a héten, de az építési fa estében köbméterenként 10-20 ezer forinttal olcsóbb ajánlat csak kis mértékű csökkenést jelent: az év elején a fa ára nagyjából háromszorosára, köbméterenként 250 ezer forint magasságába emelkedett. Más termék esetében nem észlelt árcsökkenést, és egyhamar nem is számít rá.

Áru van, a forgalma viszont a két utóbbi hónapban érezhetően csökkent. Tud olyan helyi vállalkozóról, aki továbbra is inkább halasztja a régóta tervezett ikerházépítését, mert még mindig tart tőle, hogy nem fogja tudja tartani a szerződésben vállalt árat. A kereskedő a szezonban már nem számít árcsökkenésre, szerinte erre a legkorábban a téli időszakban lehet számítani, amikor amúgy is minimálisra csökken az építőanyagok iránti kereslet.