Völner "jutaléka" aprópénz lehetett ahhoz képest, amennyin Schadl és társai osztozhattak

“Voltak bőven bajok 2015 előtt is a bírósági végrehajtói kamarában, ám a pénzszóró hedonistákat a rendteremtés és az átszervezés jelszavával 2015-ben a szemtelen gátlástalanok váltották fel, akik jó pénzért árulták a végrehajtói praxisokat” – értékelte a Magyar Bírósági Végrehajtói Karnál kirobbant, Völner Pál igazságügyi államtitkárt is maga alá temető vesztegetési botrányt a szervezet ügyeit jól ismerő, de éppen emiatt névtelenséget kérő forrásunk.

Gyakorlattá vált a praxisok árusítása

A korábban kamaraként működő testületnél a 2000-es évek második felétől jelentkező panaszok, gazdálkodási anomáliák, sőt több, sikkasztásgyanúval folyó nyomozás után kormányzati átvilágítás és jogszabályi reform következett. A szervezet megújult, és 2015 szeptembere óta Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) néven működik. Informátorunk szerint azonban a köztestületnél a visszásságok ezzel és az új vezetőség érkezésével sem szűntek meg, sőt. Mint mondta,

pénzzel korábban is lehetett előnyökhöz, karrierlehetőséghez jutni a kamarában, ám az utóbbi években általános gyakorlat lett a végrehajtói praxisok konkrét kiárusítása a karban.

Ezt erősíti a Legfőbb Ügyészségnek a Völner Pált és az MBVK elnökét, Schadl Györgyöt összekötő, gyanús pénzmozgásra utaló december 7-i közleménye is, amely a politikai lavinát elindította. A vesztegetésgyanú miatt a mentelmi jogának felfüggesztéséről szóló közlés hírére Völner lemondott az államtitkári posztról, bár közben megüzente: nem követett el bűncselekményt.

Varga Judit igazságügyi miniszter és helyettese, Völner Pál

MTI

Schadl György, a végrehajtói kar elnöke ekkor már egy hónapja letartóztatásban volt, a szintén végrehajtóként dolgozó felesége pedig bűnügyi felügyelet alatt (házi őrizetben, nyomkövetővel a lábán), miután november elején az ügyészségi nyomozók a Liszt Ferenc-repülőtéren lecsaptak rájuk, még mielőtt egy Dubajba induló repülővel elhagyhatták volna Magyarországot.

Az eddig összegyűlt több ezer oldalnyi bizonyíték – főleg lehallgatási jegyzőkönyv – alapján az ügyészek szerint Völner rendszeresen kapott 2-5 millió forintot Schadltől, cserébe ügyeket intézett a kéréseinek megfelelően. Ezek az összegek a Schadl által pénzért árult kamarai praxisok végső engedélyezőjeként járhattak Völnernek – erre utalt a témában aktív, és a nyomozásban bűnügyi zár alá vett Schadl-ingatlanokat bemutató, egy kormánytag érintettségét is előre megjósoló Hadházy Ákos független képviselő is.

Aprópénzt kaphatott csak a tízmilliókból

A rendszeres 2-5 millió forint nettó összeg már tétel lehet a havi bruttó 2,5 milliós jövedelemmel bíró Völnernek is, aki a fizetéséből 1,3 milliót államtitkárként, 1,2 milliót pedig képviselőként kap. A vagyonnyilatkozata szerint tavaly év végén 12 milliós megtakarítása és egy 1,5 milliós részvénypakettje volt az évtizedek óta meglévő ingatlana mellett, viszont százmilliós vagyont is találni a családjához köthető cégnél.

A gyanú szerint Völnernek jutó 2-5 millió forint azonban még mindig csak aprópénz ahhoz képest, amennyin Schadl és társai osztozhattak a praxisok kiárusításából. Egy-egy “biztos befutó” bírósági végrehajtói praxis ára a hvg.hu értesülései szerint jellemzően 40-80 millió forint között mozgott. Mitől függött az összeg? Forrásaink szerint a praxisból várható bevétel, profit mértékétől, ami a végrehajtói álláshely területi elhelyezkedésétől, forgalmától függ. Úgy tudjuk,

Schadlék egy átlagos vidéki praxisért nem kaptak 40 milliónál többet, de egy jó helyen lévő fővárosi hely 80-100 milliót is megért egyes jelentkezőknek.

De hogyan lehetett “árulni” ezeket a végrehajtói álláshelyeket, ha nem is a kar elnöke váltja le vagy nevezi ki kedve szerint a végrehajtókat, hanem elvileg szigorú pályázaton dől el a pozíció? Forrásaink szerint úgy, hogy a kinevezési és pályáztatási rendszer éppen olyan nyílt, átlátható és tiszta, mint egy papíron kifogástalan, mégis mindig a NER oligarcháinak győzelmét hozó közbeszerzési tender.

Azt, hogy a kenőpénzzel segített pályázatok révén kiosztott praxisok nem egyedi, elszigetelt esetként, hanem rutinszerű gyakorlatként lehetnek jelen a rendszerben, arra utalhat, hogy a hvg.hu információi szerint az ország 227 állandó praxisának a harmadánál vizsgálódnak a nyomozók, bár az ügynek egyelőre 12 gyanúsítottja van.

Így működtek az olajozott pályázatok

Jelenleg is folyamatban van egy 35 álláshelyre vonatkozó pályázat, amely igazán különleges lehet. A pályázatot ugyanis szeptember 17-én írták ki, ekkor jelent meg a Hivatalos Értesítőben, a Nemzeti Védelmi Szolgálat akkor már hónapok óta folytatott titkos felderítése alapján a Központi Nyomozó Főügyészség pedig előző nap rendelte el a nyomozást hivatali vesztegetés miatt.

RTL Klub

A nyomozásról ekkor annak érintettjei nem sejthettek még semmit: se Schadl, se Völner. Úgy tűnt, a “szokásos” pályáztatás lesz, a praxisok a megszokott “feltételekkel” találnak gazdára Püspökladánytól Budapesten át Esztergomig. Ám alig két héttel később, október 1-től a végrehajtói kar és tevékenységének felügyelete hirtelen átkerült a kaszinó- és trafikkoncessziókkal is foglalkozó állami szervhez, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságához.

Október 17-én közben lejárt a pályázat 30 napos jelentkezési határideje. Ezután egy olyan bizottság beszélget el a pályázókkal, amelybe a kar kettő, a minisztérium pedig egy delegáltat küld. A testület praxisonként egy vagy több alkalmas pályázót is javasolhat kinevezésre, meghatározott pontozási rendszer alapján eredményük szerint rangsorolva őket. Csakhogy

a kar által a miniszteri biztos Völneren keresztül a miniszter elé terjesztett, legfeljebb ötfős listáról a tárcavezetőnek nem muszáj a legtöbb pontszámot elért jelöltet kineveznie, általában Völner tett javaslatot egyikükre.

A most futó pályázat elbírálására rendelkezésre álló 60 napos határidő december 17-i lejárta előtt tehát egy sor korábbi feltétel alapvetően megváltozott: Schadl György letartóztatásban van, Völner Pál már nem államtitkár és nem is miniszteri biztos, a minisztérium pedig már nem felettes szerve a végrehajtói karnak. Hiába vette át azonban a tárca szerepét az állami szabályozó hatóság, folyamatban lévő pályázatokról a törvény szerint még az igazságügyi tárcánál döntenek.

Összejöhet évi több százmilliós profit

Akárhogy is, a hvg.hu értesülései szerint a most jelentkezők közül – nem tudni, miért – majdnem tucatnyian még az elbírálás előtt visszavonták a pályázatukat. Pedig általában nagy az érdeklődés ezekért a praxisokért, ami nem véletlen: bár az “aranykor” a 2010-es években, a nagyszámú bedőlt devizahiteles ingatlan miatt volt, jelenleg pedig a kilakoltatási moratórium miatt a nagyértékű, ingatlan-végrehajtások is szünetelnek, azért még mostanában is

egy-egy jól menő bírósági végrehajtói praxis éves szinten több százmilliós forgalmat, és ehhez képest arányaiban igen jelentős, százmilliós nagyságrendű profitot hozhat a tulajdonosának.

A 2015-ben, alig 33 évesen elnökké választott – majd 2019-ben újabb 4 éves ciklusra újraválasztott – Schadl György vállalkozása, a budaörsi Schadl és Társa Végrehajtó Iroda például 2020-ban 356 millió forintos forgalom mellett 134 milliós nyereséget ért el. De a 2019-ben 643 milliós árbevételt csinált, amihez 317 milliós profit társult. A szintén gyanúsított feleségének is van önálló praxisa, de egy másikban helyettesítő végrehajtó is, az ő vállalkozása a cégbírósági iratok szerint tavaly 356 millió forint árbevétel mellett 190 milliós nyereséget termelt.

Végrehajtó munkában – komoly pénz van benne

MTI / Balázs Attila

Komoly pénz van ebben, hiszen büntető- és polgári peres, valamint adósvégrehajtások és banki követelések is a bírósági végrehajtókhoz kerülnek, akik költségtérítést is fizettetnek az adóssal. De az igazán nagy pénz az árveréseknél az érték 0,5-3 százalékát elérő munkadíjban, pénzkövetelésnél pedig a 3-8 százalékos behajtási jutalékban van, ráadásul ezeket a behajtó az értékesítés után elsőként kapja meg a befolyt összegből.

Jó vállalkozási mérlegadatokra vágyva a jelek szerint sokan hajlandóak voltak tízmillókat fizetni a kari vezetőknek azért, hogy “befutók” lehessenek egy olyan pályázaton, ahol részint a jó pénz miatt nagy a túljelentkezés. Két éve például, amikor a mostaninál jóval kevesebb, 14 betöltetlen szolgálati helyet pályáztattak meg, akkor 71 pályázótól 276 pályázat érkezett (egy jelentkező több praxisra is beadhatja a pályázatát).

Fegyelmivel kizárt végrehajtó is boríthatott

Megüresedhet bírósági végrehajtói praxis oly módon is, hogy például a végrehajtót fegyelmi eljárásban kizárják a karból valamilyen súlyos vétség miatt. Ilyen meglehetősen ritkán fordul elő, pedig a 2015 előtti időkben a 170 aktív kamarai tag közül mintegy 20 ellen indult büntetőeljárás, közülük 2 esetében született jogerős, elmarasztaló ítélet.

Kíváncsiak voltunk, hány fegyelmi indult 2015 óta, amióta karként működik a testület. Ez ugyanis nem található sem az MBVK honlapján, sem a felügyeleti hatóságén. Mindkét szervezettől kikértük ezt, valamint több más adatot is – például a letartóztatásban lévő jelenlegi elnök Schadl György vagyonnyilatkozatát –, de cikkünk megjelenéséig egyik helyről sem kaptunk se adatokat, se választ.

A fegyelmikhez kapcsolódik, hogy a hvg.hu információi szerint egy olyan egykori végrehajtó jelzése is segíthette a kar elnökének és így közvetve Völner Pál igazságügyi államtitkár bukásához is vezető titkos információgyűjtést majd nyomozást, akit

idén zártak ki egy fegyelmi eljárás eredményeként, és aki már a kamarai időszakban is korrupciógyanúba keveredett vezetők egyike volt.

Ha már gyanúk: abból van bőven a letartóztatott elnök, Schadl György ellen is. A Partizán videója hívta fel a figyelmet például arra, hogy furcsa körülmények között jutott önkormányzati ingatlanokhoz fideszes kerületekben: 2019 nyarán például Erzsébetvárosban egyszerre nyolc ingatlant vásárolt meg úgy, hogy egyedüli ajánlattevő volt, ráadásul pont a kikiáltási árat ajánlotta fel vételi árként.

Schadlt egy másik ügyével szembesítette is a Mi Hazánk jobboldali radikális párt elnöke, Toroczkai László. Neki Schadl elismerte, hogy volt korábban egy kényszerítéssel kapcsolatos bírósági ügye, de felmentették. Azt mondta, az ügy „házon belülről jött”: egy végrehajtójelölt azzal vádolta, hogy a végrehajtóvá válásához szükséges jelentkezési kérelmének visszavonására kényszerítette.

Völner Pál a második áldozat a sorban

Érdekesség, hogy az államtitkári posztjáról lemondott Völner Pál már a második igazságügyi államtitkár, aki a bírósági végrehajtókkal kapcsolatos botrányba bukik bele. Patyi Gergelynek 2015-ben az lett a veszte, hogy kiderült: egyik ismerősének cége kapta feladatul a végrehajtói kamara átvilágítását. Az 5,6 millió forintos megbízást a tárca végül visszavonta, Patyi pedig lemondott.

Marabu

Ennél rosszabbul járhat Völner, őt akár 5-10 évre is lecsukhatják. “Ha a most ismert ügyészségi gyanú szerinti ügyben a bűnössége beigazolódik, és a bíróság jogerősen is elítéli, a kiszabott büntetési tétel akár 5-10 év börtönbüntetés is lehet – mondta a hvg.hu kérdésére Magyar György ügyvéd. De ez még messze van, hiszen csak az államtitkárságról mondott le, képviselői mentelmi joga még védi.

A jelek szerint azonban nem sokáig, mivel a Fidesz jelezte, hogy megszavazzák politikusuk mentelmi jogának felfüggesztését, és a közvádas bűncselekményeknél az első körben döntő parlamenti mentelmi bizottság, majd az annak javaslatát megtárgyaló Országgyűlés gyakorlata amúgy is következetes: kiadják a képviselő mentelmi jogát.

Magyar György ügyvéd szerint 5-10 évet is kaphat Völner

hvg.hu

Ha ez megtörténik, akkor Magyar György szerint a már előzetesen, az ügyészségi közleményben is jelzett gyanúk alapján rövid időn belül gyanúsítottként hallgatják ki majd Völnert, aki panasszal élhet a gyanúsításközlés ellen, valamint tehet vallomást is, de meg is tagadhatja azt. Akárhogy is tesz – folytatta az ügyvéd – ezután őrizetbe vehetik, de legfeljebb 72 órára.

Közben az ügyészségnek kell döntenie arról, hogy indítványozza-e a letartóztatását. Ha igen – márpedig Magyar szerint az ügy súlya erre enged következtetni –, akkor a nyomozási bíró zártkörű meghallgatáson az ügyészség bizonyítékai alapján dönt a gyanúsított elleni kényszerintézkedés elrendeléséről, a szabadságmegvonást jelentő letartóztatásról.

Itt nem számít, hogy Völner addig tett-e esetleg beismerő vallomást, sőt, tett-e egyáltalán vallomást, a bíró csak azt mérlegeli, hogy a letartóztatás elrendelésének feltételei közül egy vagy több fennáll-e. Ezek: a bűnismétlés veszélye, a tanúk befolyásolása, a bizonyítékok eltüntetése, a szökés vagy elrejtőzés veszélye, az eljárás meghiúsításának, illetve a nyomozás akadályozásának veszélye.

Ha a nyomozási bíró elrendeli a letartóztatást, akkor Völner első körben 30 napra kerül rács mögé,

amit a 30 nap elteltével felülvizsgálnak, és ha a feltételek még mindig fennállnak, akkor újabb 60-90 napra elrendelhetik. A Völner lemondásához vezető ügyészségi közlemény szerint “Völner Pál cselekménye vezető beosztású hivatalos személy által az előnyért a hivatali helyzetével egyéb módon visszaélve, bűnszövetségben, üzletszerűen és folytatólagosan elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette megalapozott gyanúját kelti.”

Völner Pál a Parlamentben – búcsúzhat

MTI

Magyar György e meghatározás alapján a büntetési tételekről azt mondta: a hivatali vesztegetés elfogadása 1-5 év szabadságvesztéssel büntetendő, de ez 2-8 évre nő, ha vezető beosztású hivatalos személy követi el, és 5-10 évre, ha az ügyészségi közlemény szerinti minősítések is fennállnak, mint a hivatali helyzettel visszaélés, a bűnszövetségben vagy üzletszerűen történő elkövetés.

Viszont a büntetés korlátlanul enyhíthető, sőt akár mellőzhető is, ha a vesztegető a hatóság tudomására jutása előtt bejelenti a bűncselekményt, illetve a vesztegetést elfogadó az ellenértéket a hatóságnak átadja, az elkövetés körülményeit pedig feltárják.