Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
Márki-Zay Péter gazdasági tanácsadója, Bojár Gábor szerint sokszor olyan dolgokra írják ki a közbeszerzéseket, amelyekre valójában nincs is szükség.
„Azt szokták mondani, a hazai közbeszerzések 30-50 százalékkal drágábbak amiatt, hogy nincs igazi verseny. Pedig ez a kár legkisebb része. Ennél többet árt, hogy rosszul végzik el a munkát a közbeszerzési tendereken kiválasztott cégek – hiszen miért is végeznék el jól, ha nem ezen múlik a következő megbízásuk?” – mondta az Mfor.hu-nak adott interjúban Bojár Gábor. A Graphisoft alapítójaként ismert nagyvállalkozó, Márki-Zay Péter egyik gazdasági tanácsadója szerint sokat rombol „az úgynevezett haveri kapitalizmus a vállalkozói kultúrában.
Hanyag munkát végezni olcsóbb, sőt hasznos is, hiszen, ha újra kell csinálni, az újabb megbízást jelent”
– mondta Bojár.
Az is probléma szerint, hogy sokszor olyan dolgokra írják ki a közbeszerzéseket, amelyekre valójában nincs is szükség. „Azt, hogy mire írnak ki közbeszerzést, az befolyásolja, hogy miből lehet többet ellopni. Nemcsak azért építenek ennyi stadiont tök feleslegesen, mert Orbán Viktornak a foci a kedvence, hanem mert egy stadionnál nehezebb összehasonlító árat találni, mint például egy autópályánál, ahol elő lehet szedni, hogy Letenye horvát oldalán miért kerül töredékébe egy kilométer, mint ugyanaz a magyar oldalon.”
A vállalkozó-tanácsadó szerint „nagyon kreatív nép vagyunk, enélkül nem éltük volna túl az elmúlt viharos ezer évet. De sajnos ma a kreativitás többnyire csak abban merül ki, hogy hogyan kerüljön közel valaki a hatalomhoz. A haveri kapitalizmus nem ösztönöz értékalkotásra. Sőt, elnyom létező, valódi alkotó energiákat.”
Bojár Gábor beszélt arról is, hogy Orbán Viktor „nagyon erősen dolgozik rajta”, hogy megszerezze a huxithoz szükséges társadalmi támogatást. Azaz ahhoz, hogy Magyarországot kiléptesse az Európai Unióból. „Hiszen mi másra szolgál a szüntelen brüsszelezés.” Más kérdés – tette hozzá Bojár –, hogy „még a kilépésnél is rosszabb történt: az unió árulói lettünk.
Ahelyett, hogy Orbán kivezette volna az országot az EU-ból, inkább belülről rombolja azt, az unió belső egységének az ellensége lett”
– mondta a vállalkozó a lapnak.
Bojár a huxit kifejezést a hvg.hu-nak korábban írt véleménycikkében is használta:
Bojár Gábor: Brexit után Huxit
Az angol népszavazás sokkoló eredménye nyomán egyre szélesebb körben emlegetik a következő lehetséges kilépőként Magyarországot. Van azonban egy lényeges különbség, amit az elemzők nem említenek. Nálunk a miniszterelnök akar kilépni, szemben egyelőre a magyarok többségének akaratával, míg az angoloknál ez pont fordítva volt.
A vállalkozó a mostani interjúban beszélt arról is, hogy Orbán elavultnak tartja Montesquieu nézetét a hatalom megosztásáról. „Egy kis cégnél még jó, hogy a főnök kezében van a döntés joga, így ugyanis gyorsabban lehet reagálni változó körülményekre. Ha pedig véletlenül rossznak bizonyul a döntés, egy kis cégnél ezt könnyű kijavítani. De egy nagy cégnek nagy a tehetetlensége, és a meghozott döntést nehéz módosítani.
Ezért nem szabad megengedni, hogy a főnök kontroll nélkül csinálhasson mindent”.
A tanácsadó néhány dologban ugyanakkor egyetértett a kormánnyal. A gazdaság fehérítésében például szép eredményeket sikerült elérni, illetve „a viszonylag alacsony” egykulcsos adó is sokat segített szerinte. Az ellenzék ugyanakkor a többkulcsos rendszerre állna át. „A 15 százalékos adókulcs a nagy jövedelmekre alacsonynak számít, de a minimálbér szintjén ez nagyon magas. Európában Belgium után nálunk a legmagasabb a minimálbér adója” – mondta Bojár az interjúban.
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
2025. július 10-én lezárult a „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” pályázat. Július 15-étől új forgóeszköz-finanszírozási lehetőség nyílt meg a feldolgozóipari mikro- és kisvállalkozások számára.
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
Az elektronikus aláírásoknak egyre nagyobb a szerepe, de a különböző típusok közötti különbségek nem mindig egyértelműek.
Egy magyar bombaszakértő segítette az 1920-as években a japán elnyomás ellen harcoló koreai szabadságharcosokat – derül ki Csoma Mózes, a Károli Gáspár Református Egyetem bölcsészkarának dékánja, volt dél-koreai magyar nagykövet tanulmányából.
Olaszországi nyaralása idején történt végzetes baleset az osztrák extrémsportolóval.
Az Evergrande csődje óta tudhatjuk: elég nagy bajok vannak a kínai ingatlanszektorral.