Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
Húsvétkor 900 tonna édességet vásárolhatunk, a tavalyihoz képest 10%-os forgalomnövekedésre és stabil húsvéti keresletre számítanak a gyártók – mondta Sánta Sándor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének elnöke az édesipar 85-90%-át lefedő szervezet sajtóeseményén.
Hozzátette, tavaly a hazai édességgyártók 230 milliárd forintos forgalmat realizáltak, idén a szövetség 5 milliárd forintos húsvéti forgalomra számít, karácsonykor pedig átlagosan 7 milliárd forintot költünk édességekre.
Az édesipari termékek összetétele változhat az alapanyaghiány miatt
Az ukrajnai háború miatt az édességiparban használatos fő alapanyagok elérhetősége is veszélybe került, többek között a napraforgóolaj hiánya jelent komoly problémát
– tette hozzá Sánta Sándor.
A napraforgóolaj hiánya akkora problémát jelent, ami már gátolja a megfelelő mennyiség előállítását. Ennek a helyettesítő termékéről jelenleg is zajlanak egyeztetések a minisztériummal, hiszen a termékek összetételével kapcsolatos változtatások során az ipar receptúráinak garantálnia kell a változatlan minőséget
A cukor is komoly árrobbanáson ment keresztül: az elmúlt 3 évben 2-2,5-szeresére nőtt a cukor ára,
a cukor tonnánkénti ára a tavalyi 500 eurót követően 650-700 euróra emelkedett.
A kakaótermékek árát a háború nem, azonban a tőzsdei hatások befolyásolták, emellett a többi csokoládé előállításához szükséges termék (pl. aromák, színezékek) és a csomagolóanyagok is hiánycikké váltak, ezek esetében legjobb esetben is hosszú szállítási határidőkkel kell kalkulálni.
Sánta Sándor elmondta, az alapanyagár-emelkedés ellenére az elmúlt 1-2 évben az édességek ára stabil volt, és még húsvétkor sem lesz érezhető az árrobbanás. Ennek az az oka, hogy az idei húsvéti termékeket már ősszel legyártották, így a jelenlegi alapanyagár-növekedést megelőzte a gyártás. Azonban, karácsonykor már nőhetnek az árak.
A magyar fogyasztók harmada eszik naponta valamilyen édességet
Tízből hatan az édeset tartják kedvenc ízüknek. A nők és a fiatalok a leginkább édesszájúak, a városlakók pedig kevésbé kedvelik az édes ízt – ismertette egy idén januárban és februárban készült reprezentatív kutatás eredményeit Antal Emese dietetikus, szociológus.
A magyar fogyasztók harmada eszik naponta valamilyen édességet, a vásárlók nagy része véletlenszerű döntés alapján vásárol, míg negyedük tudatos az édességválasztásban.
A fogyasztók háromnegyede a megszokott termékeket keresi, így a cukros termékeket részesítik előnyben, csupán 25%-a preferálja az édesítőszerrel készült termékeket. A laktózmentességre 16%, míg a gluténmentességre a fogyasztók 10%-a figyel oda.
Bár a Polymeal-étrend még ajánlja is, hogy a kardiovaszkuláris betegségek kockázatának csökkentésére napi 100 gramm csokoládét fogyasszunk, sokak szerint az édességeknek és a cukornak nincs helye az egészséges étrendben. Azonban, Antal Emese szerint a csokoládé mérsékelt fogyasztása egészséges, hiszen a csokoládéban található antioxidánsoknak és polifenoloknak rengeteg jótékony hatása van.
A magyarok édességfogyasztásának negyedét teszi ki a csokoládé
A magyarok évente nagyjából 10-11 kg édességet fogyasztanak Sánta Sándor szerint, ennek a 34%-át a jégkrémek 35%-át a kekszek és piskóták, negyedét pedig a csokoládé teszi ki.
A hazai piacon 25 tagvállalattal rendelkező Magyar Édességgyártók Szövetsége az édesipar 85-90%-át fedi le, mellette 160 kisebb gyártó van jelen a piacon, számukra az elmúlt két év rendkívüli kihívásokkal járt, sokan profilt váltottak vagy megszüntették a gyártást.
