szerző:
Gonda Gréta
Tetszett a cikk?

Az ukrajnai háború miatt az édességiparban használatos fő alapanyagok elérhetősége is veszélybe került.

Húsvétkor 900 tonna édességet vásárolhatunk, a tavalyihoz képest 10%-os forgalomnövekedésre és stabil húsvéti keresletre számítanak a gyártók – mondta Sánta Sándor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének elnöke az édesipar 85-90%-át lefedő szervezet sajtóeseményén.

Hozzátette, tavaly a hazai édességgyártók 230 milliárd forintos forgalmat realizáltak, idén a szövetség 5 milliárd forintos húsvéti forgalomra számít, karácsonykor pedig átlagosan 7 milliárd forintot költünk édességekre.

Az édesipari termékek összetétele változhat az alapanyaghiány miatt

Az ukrajnai háború miatt az édességiparban használatos fő alapanyagok elérhetősége is veszélybe került, többek között a napraforgóolaj hiánya jelent komoly problémát

– tette hozzá Sánta Sándor.

A napraforgóolaj hiánya akkora problémát jelent, ami már gátolja a megfelelő mennyiség előállítását. Ennek a helyettesítő termékéről jelenleg is zajlanak egyeztetések a minisztériummal, hiszen a termékek összetételével kapcsolatos változtatások során az ipar receptúráinak garantálnia kell a változatlan minőséget

A cukor is komoly árrobbanáson ment keresztül: az elmúlt 3 évben 2-2,5-szeresére nőtt a cukor ára,

a cukor tonnánkénti ára a tavalyi 500 eurót követően 650-700 euróra emelkedett.

A kakaótermékek árát a háború nem, azonban a tőzsdei hatások befolyásolták, emellett a többi csokoládé előállításához szükséges termék (pl. aromák, színezékek) és a csomagolóanyagok is hiánycikké váltak, ezek esetében legjobb esetben is hosszú szállítási határidőkkel kell kalkulálni.

Sánta Sándor elmondta, az alapanyagár-emelkedés ellenére az elmúlt 1-2 évben az édességek ára stabil volt, és még húsvétkor sem lesz érezhető az árrobbanás. Ennek az az oka, hogy az idei húsvéti termékeket már ősszel legyártották, így a jelenlegi alapanyagár-növekedést megelőzte a gyártás. Azonban, karácsonykor már nőhetnek az árak.

A magyar fogyasztók harmada eszik naponta valamilyen édességet

Tízből hatan az édeset tartják kedvenc ízüknek. A nők és a fiatalok a leginkább édesszájúak, a városlakók pedig kevésbé kedvelik az édes ízt – ismertette egy idén januárban és februárban készült reprezentatív kutatás eredményeit Antal Emese dietetikus, szociológus.

A magyar fogyasztók harmada eszik naponta valamilyen édességet, a vásárlók nagy része véletlenszerű döntés alapján vásárol, míg negyedük tudatos az édességválasztásban.

A fogyasztók háromnegyede a megszokott termékeket keresi, így a cukros termékeket részesítik előnyben, csupán 25%-a preferálja az édesítőszerrel készült termékeket. A laktózmentességre 16%, míg a gluténmentességre a fogyasztók 10%-a figyel oda.

Bár a Polymeal-étrend még ajánlja is, hogy a kardiovaszkuláris betegségek kockázatának csökkentésére napi 100 gramm csokoládét fogyasszunk, sokak szerint az édességeknek és a cukornak nincs helye az egészséges étrendben. Azonban, Antal Emese szerint a csokoládé mérsékelt fogyasztása egészséges, hiszen a csokoládéban található antioxidánsoknak és polifenoloknak rengeteg jótékony hatása van.

A magyarok édességfogyasztásának negyedét teszi ki a csokoládé

A magyarok évente nagyjából 10-11 kg édességet fogyasztanak Sánta Sándor szerint, ennek a 34%-át a jégkrémek 35%-át a kekszek és piskóták, negyedét pedig a csokoládé teszi ki.

A hazai piacon 25 tagvállalattal rendelkező Magyar Édességgyártók Szövetsége az édesipar 85-90%-át fedi le, mellette 160 kisebb gyártó van jelen a piacon, számukra az elmúlt két év rendkívüli kihívásokkal járt, sokan profilt váltottak vagy megszüntették a gyártást.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!