Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
A veszélyhelyzetre hivatkozva kiterjesztették az állami hatáskört, ha az állam úgy döntene, hogy átveszi a nagy energetikai cégek felügyeletét.
„Az ellátás folyamatosságára és biztonságára vonatkozó közérdek érvényesítése érdekében a stratégiai és nemzetbiztonsági szempontból kiemelt energetikai iparágak, így különösen a villamosenergia-, földgáz-, kőolaj-, távhőipar és bányászat jelentős vagy meghatározó piaci erővel bíró szereplőit – közöttük is kiemelten az FGSZ Földgázszállító Zártkörűen Működő Részvénytársaságot és a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetséget – a magyar állam felügyelete alá vonhatja” – mondja ki egy kedd este megjelent kormányrendelet.
A katasztrófavédelmi törvény most is lehetővé teszi ezt, de a kormány a veszélyhelyzeti felhatalmazással élve a törvénynél szélesebben szabja meg azt állami felügyelet majdani gyakorlójának hatáskörét: „megteszi mindazokat az intézkedéseket, amelyek a felügyelet alá vont gazdálkodó szervezet működőképességének fenntartása, az állami felügyelet hatékony ellátása érdekében szükségesek”, és „kizárólagosan jogosult dönteni a felügyelet alá vont gazdálkodó szervezet legfőbb döntéshozó szervének hatáskörébe tartozó ügyekben”.
Ez még csak a lehetőséget jelenti, ahhoz, hogy az állami felügyeletet ténylegesen elrendeljék, az érintett cégről szóló külön kormányrendeletre lesz szükség.
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
A hitel megfelelő előkészítésén nem csak az múlik, hogy kap-e hitelt egy cég, hanem az is, milyen költségek mellett.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.
Továbbra is egyértelmű, hogy a kárpátaljai Palágykomorócon elkövetett templomgyújtogatás hamis zászlós akció volt, s az is világos, hogy a magyar kormány reakciója ártott a kárpátaljai magyar közösségnek – mondta a HVG-nek Rácz András történész, Oroszország-szakértő.
Az Igazgyöngy Alapítvány alapítója kudarcnak éli meg, hogy nem sikerült rendszerszintű változást létrehoznia.