EUDR: szinte mindenkit érint, mégis csak kevesen készültek fel rá
A nagyvállalatoknak ez év végétől, a kis- és középvállalkozásoknak 2026 júliusától kell eleget tenniük az előírásoknak.
Egyre nagyobb a politikai nyomás a lengyel bankokon, hogy emeljék meg a betéti kamataikat. Az alapkamat ugyanis annyira magas, mint 2008 óta soha, ami komolyan megterheli azokat, akiknek hitelük van, ellenben sokan úgy érzik, hogy a betétek után kevés kamatot fizetnek a bankok.
Jaroslaw Kaczynski, akinek most hivatalos kormányzati pozíciója nincsen, a kormánypárt vezetőjeként azonban valójában az egyik legfontosabb irányítója az országnak, a Reuters szerint azzal kezdte egy megszólalását, hogy „Nem akarok a bankok helyett dönteni”. Majd megmutatta, valójában mennyire nem akar dönteni helyettük: azt mondta, hogy szükség lenne egy olyan betéti kamatra, amely érezhető a megtakarításokon, és ha ez nem valósul meg, akkor meg fogják adóztatni a profitot.
A magyar kormány érvelése hasonló a lengyeléhez, ők is azzal magyarázzák a banki különadót, hogy túl nagy lett a különbség a betétek után az ügyfeleknek fizetett kamat és a hitelek törlesztőrészlete között. Egy lényeges különbség azért van a két ország bankrendszere között, Lengyelországban sokkal több a változó kamatozású hitel, ezért ott jóval többen érzik meg azonnal az alapkamat változását.
