Jó a kormány kkv-kra szabott rezsimentő intézkedése, de a VOSZ szerint nem elég, ezért pénteken a testület átfogó javaslatcsomagot tett közzé, amelyet néhány nappal korábban már benyújtott az országvezetésnek. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége azt szeretné, ha a mentőöv nem csak kisvállalkozások egy jól körülhatárolt csoportjára vonatkozna, hanem beleférne minden kkv, szektorra való tekintet nélkül.

Mint ismert, a hétvégén bejelentett rezsiügyi mentőcsomag csak a feldolgozóipari kisvállalkozásokra, és azon, ágazaton kívüli társaságra vonatkozik, melyeknél 50 százalék felett van a feldolgozóipari tevékenységek bevétele. Közülük is azok lesznek a kedvezményezettek, melyek energiaköltsége 2021-ben meghaladta a nettó árbevételük 3 százalékát. A beígért csomaggal a kormány beszáll a kiválasztott cégek rezsiszámláiba az év utolsó három hónapjában: a tavaly októberi, novemberi és decemberi számlákhoz mért áremelkedés 50 százalékát fizetik ki. Emellett támogatják a Széchenyi kártya programban indított energiahatékonysági beruházásokat, kifizetik az önerő 15 százalékát. A segítségért cserébe azt kérik, hogy a kkv-k 2023 végéig ne csökkentsék a dolgozóik számát a 2021-es évi 90 százaléka alá.

Tóth Gabriella

Már a Kormányinfón bejelentett mentőcsomaghoz is kikérték a VOSZ véleményét, és a testület a több körös egyeztetés során már jelezte, hogy tovább kell lépni, és a többi ágazatot sem szabad elfelejteni, mondta el lapunknak Perlusz László. A VOSZ főtitkára hozzátette, a vállalkozói körökből a panaszok mellett a javaslatokat is összegyűjtötték, ebből alakult ki a saját javaslatpakkjuk. E szerint a következő intézkedések szükségesek:

• Szektorsemleges vállalati rezsitámogatás minden energiaintenzív cégnek, hogy az energiaár-terhelésük ne haladja meg 2021. évi energiaköltségük háromszorosát (gyorssegélyként energiaköltség-támogatással, a hosszú távú zöld átállás segítéséért kedvezményes energiahatékonysági beruházási hitellel és pályázatokkal).
• Energiaárplafon bevezetése, összhangban a régiós energiaárszintekkel (hogy ne kerüljenek versenyhátrányba a magyar cégek szerb, román és egyéb versenytárs ország cégeivel szemben).
• A megújulóenergia-beruházások engedélyezési eljárásainak azonnali gyorsítása.
• Az 50 kilowattos áramátvételi korlát eltörlése a napelemes (céges) kis-erőműveknél.
• Az energiarendszer (hálózati infrastruktúra) modernizálása (a néhány, nagy erőműre kialakított rendszert alkalmassá kell tenni a sok-sok kis (nap)erőmű által visszatáplált energia fogadására, fejleszteni kell a transzformátor-körzeteket, létre kell hozni a szükséges akkumulátor-telepeket és egyéb tárolókapacitásokat).
• Energiaközösségek és a gazdasági szereplők közös energiaberuházásainak támogatása (pl. ipari parkok mint az ott működő cégek energiaközösségei).
• Közösségi napelemparkok létrehozása (Ebbe magánszemély is bekapcsolódhatna, „megvéve” egy bizonyos mennyiségű termelő kapacitást. A tagnak egy „energia-folyószámlára” jóváírásra kerülhetne a megtermelt energia (amelyet azután az energiaszámlájából levonhat) - ezzel olyanok is részt vehetnek a zöld átállásban, akiknek nincs lehetősége önálló beruházás megvalósítására).
• A munkaerő-megtartás támogatása (a dolgozói cafetériába épüljön be egy „Energia-zseb” vagy „Rezsi-zseb”, amellyel a munkáltató adómentesen támogathatja a munkavállalóját).
• Az energiaár-képzési folyamat és a díjrendszer teljeskörű felülvizsgálata, hogy kiderüljön, min lehet spórolni (ezen belül kérik a rendszerhasználati díjak áremelésének mérséklését).
• Rendszeres, intézményesített párbeszéd a kormányzat és a versenygazdaság szereplői között.

Arra számítunk, hogy nagyon sokat nem kell várni az intézkedésekre, néhány héten belül legalábbis az első bejelentések meg kellene, hogy történjenek, mert nagyon közelít már a tél

- válaszolta lapunknak Perlusz, amikor arról érdeklődtünk, hogy szerinte mikor lehet gyakorlati következménye a VOSZ javaslatainak. A főtitkár azt mondta, ha csak egy bejelentés is történik meg az elkövetkező hetekben, és maga a kiterjesztett program csak novemberrel indul, már az nagyon is hatékony lehet.

Alaposan megnőttek a rendszerhasználati díjak az áramszámlákon

Az energiaárak emelkednek, a rezsicsökkentés csökken. Az egyre ijesztőbb számlák miatt mindennapos témává vált az otthonok energiafogyasztása. Sok máshoz hasonlóan a háztartási gépeket gyártó Sencor szakértői is összegyűjtöttek néhány tippet ahhoz, hogy optimalizálni lehessen egyes nélkülözhetetlen háztartási gépek áramigényét.

Az egyik legégetőbb intézkedés a mindenkire kiterjesztett rezsitámogatás lenne. "A vállalkozói igények, melyeket a kormányhoz eljuttattunk, tömegesek, és általánosságban jellemzőek a cégekre. Az például, hogy a háromszoros energiaárakat még el tudják viselni, nyilván nem mindenkire igaz, de azt tapasztaltuk, hogy azok a társaságok, melyeknek van egy jó üzleti terve, egy vevőpiaca és egy kis tartaléka, az ennyit még kibír.

A triplázódó számlák felett viszont már tömegesen mondják, hogy az így nem fog menni.

Így ez egy hüvelykujj-szabály" - mondta Perlusz.

Ami kvázi ingyen lenne

A javaslatok között talán a leggyorsabban és legkisebb ráfordítással megvalósítható az 50 kilowattos áramátvételi korlát eltörlése a napelemes erőműveknél. Perlusz azt mondta, több kkv-tól is kaptak visszajelzést, hogy megvalósítás előtt van a napelemes beruházásuk, "már megvan maga a vas, csak a papír hiányzik," illetve több középvállalkozás is jelezte, hogy neki már megvalósult egy napelem-beruházás, de az 50 kilowatt nem fedezi az ő teljes energiaszükségletét, csak egy kisebb hányadát. Ezért ezek a cégek például beruháznak egy újabb, már 100 kilowattos kapacitású napelembe, ami az 50 kilowattossal együtt már 60-80 százalékban fedezné az igényeiket, és biztosítaná a működésüket, de tárolókapacitás kiépítése nélkül ezt nem engedélyezik jelenleg.

Tesla-tárolók álltak üzembe Százhalombattán, ez lehet a megoldás sok napelemes áramtermelőnek

A Tesla MegaPack energiatárolói az elsők az országban, a három egység összesen 7,68 megawattóra energiát tud eltárolni.

Mi azt javasoljuk, hogy azoknál a cégeknél, ahol megvan akár önerősen, akár pályázattal a beruházás, főleg ott, ahol már a vas is megvan, építsük le nagyon gyorsan az adminisztratív korlátokat, mert annál több vállalkozást lehet megmenteni. És ehhez még olyan nagyon sok pluszpénz sem kell, hiszen a cég már megtette az első lépést, már megvalósította a beruházást.

Perluszék úgy látják, technológiai szempontból lehetséges feljebb vinni ezt a korlátot, a transzformátorállomásokat, a körzeteket lehet fejleszteni, át lehet úgy priorizálni az állami infrastrukturális beruházásokat, hogy ezek nagyon gyorsan alkalmassá tegyék a hálózatot nagyobb visszatáplált energiamennyiség fogadására.

Befulladhatnak az ingyen napelemes pályázatok, kongatja a vészharangot a napelemes szövetség

Az általános drágulás miatt már kevés a pályázat kiírásakor meghatározott 485 ezer forintos kilowattonkénti költség a napelemes ágazat szereplői szerint. A kivitelezők ráadásul nem tudják benyújtani a már telepített rendszerekre vonatkozó elszámolásokat, és nem tudják, mikor juthatnak pénzükhöz. A kivitelezőknek 90 milliárd forintja áll az eszközökben, sokan azonnal leállították a munkálatokat.

"A listán utolsó javaslatunk sem kerül pénzbe: hogy indítsuk újra a kormánnyal azt az intenzív párbeszédet, ami a Covid-válság idején volt jellemző. Akkor kéthetente leültünk egyeztetni, a kormány pedig nagyon gyorsan, sokszor pár héten belül tudott is reagálni a vállalkozói panaszokra, javaslatokra. Intenzívebb párbeszéddel gyorsabb és pontosabb döntéseket lehet hozni, úgy látjuk, most is erre van szükség", mondta a főtitkár.

A rezsidémon nem válogat

Nagyon energiaintenzív tevékenységet végeznek például azok a cégek, amelyek olvasztanak: kisebb fémmegmunkálók, öntödék, műanyagnál a fröccsöntők. Óriásszámlákra számíthatnak azok a kkv-k is, amelyek megmunkálógépekkel, esztergagépekkel dolgoznak, de ugyanúgy extrán bajban vannak a fazekasmesterek, a nagy energiaigényű kemencék miatt, mondta lapunknak Németh László, az Ipartestületek Országos Szövetségének elnöke. De kisebb energiaigénnyel sem rózsás a rezsihelyzet:

"Azt látjuk, hogy a vállalkozásoknak, melyek helyiséget bérelnek, például plázákban, a bérbeadók jelezték, hogy háromszorosára, hatszorosára, akár tízszeresére nő az összeg, amit elkérnek az üzlethelyiség áramfogyasztására", magyarázta Németh. Mások mellett fényképészekről, kisboltosokról, kulcsmásolókról van szó, őket az IPOSZ-elnök almérősöknek nevezi, miután nem a nagy, központi mérőóra állása szerint fizetnek, hanem az üzlethelyiségek óraállásai alapján.

AFP / DPA / AXEL HEIMKEN

A saját műhelyeket működtető kisvállalkozásokra visszatérve: az áramszerződések sokuknál év végén kifutnak, de a legtöbben még mindig kivárnak, nem mertek még új szerződést kötni, legalábbis azok közül, akikkel Németh beszélt. Az IPOSZ-elnök szerint vannak, akik eleve csak novemberre tervezik a következő évi energia beszerzését:

Mindenki bizonytalanságban van, és az a legnagyobb baj, hogy míg a pandémiánál az látszott, hogy mindenki várja, hogy majd jön a jó idő, és vége lesz, elmúlik, itt most a bizonytalanság teljes, senki el se tudja képzelni, mikor jön el ennek a vége.