Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
A Magyar Posta október végén jelentette be, hogy az energiaárak drasztikus drágulása miatt 364 posta működésének szüneteltetésére kényszerült. Az önkormányzatokkal folytatott intenzív tárgyalások értelmében abban az esetben, ha az érintett települések vállalták, hogy az adott posták üzemelésére vonatkozó szolgáltatásért előre meghatározott díjat fizetnek, úgy megállapodás született a postahelyek további működtetéséről.
Ennek eredményeképpen 32 településen összesen 45 posta szüneteltetését oldotta fel év elején a Magyar Posta Zrt.
A maradék 319 fiók esetében a társaság nem lát lehetőséget az „ideiglenes szüneteltetés” feloldására és ezt a háború elhúzódásával, valamint egy, a valósággal nem közös metszetben található terminus technicus-szal, a „szankciós energiaválsággal” indokolják (hiszen nem a szankcióktól van energiaválság, hanem attól, hogy Oroszország fegyverként használja az energiaexportot – a szerk.), majd hozzátették, hogy a jogszabályi kötelezettséghez képest még így is 600 postával több maradt nyitva.
