Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Újabb importszankciókat jelentett be orosz ipari nyersanyagokra pénteken a brit miniszterelnök. Rishi Sunak, aki a hét vezető ipari hatalom csoportjának (G7) Hirosimában rendezett idei csúcstalálkozóján vesz részt, a Downing Street tájékoztatása szerint közölte: a brit kormány az idén törvénytervezetet terjeszt be a londoni alsóházban az Oroszországból származó gyémánt, valamint a réz, az aluminimum és a nikkel importjának teljes tilalmáról.
A londoni miniszterelnöki hivatal felidézi, hogy Nagy-Britannia már leállította az orosz gyártású vas és acél behozatalát, és 35 százalékos pótlólagos büntetővámot vetett ki az orosz gyémánt importjára. A világ legnagyobb gyémántforgalmazójára, az orosz Alrosza cégre és vezetőire a brit kormány már tavaly szankciókat rótt ki. A Downing Street adatai szerint az Alrosza 2021-ben négymilliárd dollár értékben exportált gyémántot.
Az orosz gyémántkereskedelem elleni szankciókat jelentettek be a G7-ek Hirosimában
„A gyémántok nem az örökkévalóságnak szólnak" - fogalmazott Charles Michel, szójátékával a híres James Bond-film címére utalva.
Rishi Sunak londoni hivatala bejelentette azt is, hogy a brit kormány új, egyénekre szabott szankciótervezeteken dolgozik. Az intézkedések 86 embert és vállalatot érintenek az orosz hadiipari komplexumon belül, illetve olyanokat, akik kulcsfontosságú jövedelemtermelő ágazatokban, például az energia- és a fémiparban, vagy az áruszállítmányozásban tevékenykednek. Köztük vannak olyanok is, akik elősegítik, hogy Moszkva aktívan gyengíthesse a már kirótt szankciók hatásait.
Londoni közlés szerint a brit kormány együttműködik a többi G7-partnerországgal a szankcióelkerülés minden formájának felszámolásában. A Lloyd's List Intelligence nevű londoni székhelyű globális hajózási adat- és információszolgáltató konglomerátum pénteken ismertetett heti beszámolójában közölte: kutatásai feltárták, hogy a tengeren szállított nyersolaj 10 százalékát "sötét tartályhajóflotta" szállítja, vagyis olyan hajók, amelyek a szankcióellenőrzés alól kicsúszva közlekednek.
A Lloyd's List Intelligence adatai szerint éppen az orosz nyersolajexportra kivetett szankciók nyomán indult gyors ütemű bővülésnek az ilyen homályos hátterű, szabályozatlan tengeri fuvarozási tevékenység. A cég közölte, hogy eddig 440 olyan hajót azonosított, amelyek részt vesznek e "sötétben zajló" szállítmányozási tevékenységben.
A Downing Street szerint a legnagyobb gazdaságok közül Nagy-Britannia léptette érvénybe a legerőteljesebb szankciókat az orosz hadigépezet ellen. A londoni miniszterelnöki hivatal adatai szerint az eddig bejelentett brit ellenintézkedések több mint 1500 személyt és vállalatot érintenek, 18 milliárd font (több mint 7700 milliárd forint) értékű, Nagy-Britanniában lévő orosz vagyoneszközt zároltak és 20 milliárd font (8600 milliárd forint) értékű kétoldalú kereskedelmi forgalmat szankcionáltak.
