Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
Július elsején elstartolt az az árösszehasonlító oldal, amelynek szokatlan módon egy rendelet ágyazott meg, a kormány határozta meg azt is, milyen termékeket és milyen információkat is kell közölni benne a vásárlókkal. Sőt, a kabinet egyenesen az infláció elleni küzdelem egyik eszközének tartja a GVH oldalán elérhető adatbázist, azt sugallva, mintha az árakat, valamiféle Soros-tanoncként maguk a kereskedők srófolnák fel, egy ilyen árkereső viszont majd jól lebuktatja őket.
A kereskedőknek természetesen - az árstopos termékeket leszámítva - egyelőre jogukban áll szabadon meghatározni az áraikat, aki azonban jár boltba, láthatja, hogy az elmúlt időszak jelentős drágulása miatt kosarukba jóval kevesebb terméket pakoló vásárlókat egyre több akcióval, és alacsonyabb árakkal igyekeznek csábítani. Vagyis árspekulációval vádolni őket épp annyira félrevezető, mint azt állítani, a boltok azért kezdtek el akciózni, mert a kormány kötelező akciókkal arra kényszerítette őket.
A kiskereskedelemben pedig épphogy átrendeződés látható: az elmúlt év nyertesei az alacsonyabb árakkal (és alacsonyabb működési költségekkel) operáló diszkontláncok lettek, míg több "hagyományos" kereskedő épphogy veszteséggel zárta az évet. (Más kérdés, hogy ebben a kormány által elrendelt, esetenként több milliárdos különadó-kötelezettségnek is szerepe van.)
Ennyit a háttérről, de nézzük inkább az oldalt!
Az Árfigyelő hat nagy áruházlánc árait veti össze 62 termék esetében, termékkategóriákra bontva, naponta - reggel 4 óráig - frissítve. Az oldal rangsorol, a termékek, fotókkal és árakkal egymás mellett láthatók a legolcsóbbtól kezdve, innen az érdeklődő döntheti el, melyiket választaná. Döntésében pedig térkép is segíti, amelyből kiválaszthatja a hozzá legközelebb eső üzleteket, amelyeknek a címe és a nyitvatartási ideje is elérhető.
Az igazán pofás oldal legnagyobb hátránya - azon túl, hogy igazán korlátozott a termékek száma - az, hogy nem igazán mobilbarát, ha valaki mondjuk a villamoson ülve próbálná meg kitalálni, hova is menjen vásárolni, nehéz dolga lesz. Tovább segítené a felhasználhatóságot, ha a vásárlók el tudnák menteni találataikat, így megint csak marad a cetli - a számítógép kijelzőjén mégsem illendő bekarikázni a kedvenc saját márkás pulykamellsonkánkat. Ha a dolgot igazán komolyan veszik, nem csak a látszatpolitizálás része, éppenséggel egy jól működő árfigyelő is lehet belőle.
Így viszont marad egy jól kinéző oldal, amelyből legjobban azok profitálnak, akiknek hobbija az árak összevetése - például a hvg.hu újságírói, akik hónapról hónapra végigjárják a boltokat, hogy megkeressék a legolcsóbb tojást és a legolcsóbb vajat.
Ügyesen ült fel a kormány az akciós vonatra - ez a hvg.hu júniusi bevásárlókosara
Több élelmiszer ára csökkent a tavalyi szintre, és amelyik drágul, ott sem teszi már olyan tempóban, mint néhány hónappal ezelőtt. Beért a kormány kötelező akciója, vagy egészen másról van szó?
