Nappal titkolózott, éjjel aztán beindította az adóprést a kormány
Már a költségvetés tervezetéből látható volt, hogy a kormány nem teljesíti a gazdasági szereplőknek és az Európai Bizottságnak tett ígéretét, mégsem szünteti meg az ideiglenesnek mondott különadókat, például az "extraprofitadót", amelyet az extrán veszteséges cégekkel is megfizettet.
Meglehetősen cinikus választ adott a kormány a 2024-es büdzsé tervezetében a Költségvetési Tanács kritikájára, miszerint örvendetes lenne, ha a törvény benyújtásakor az Országgyűlés és a publikum megismerhetné, milyen további intézkedések szükségesek a kiadási és bevételi összegek teljesüléséhez.
A kormány szerint az intézkedésekhez senkinek semmi köze, amíg az azokról szóló jogszabályok meg nem jelennek, sőt a további lépések „idő előtti” ismertetése „veszélyeztetné a joghatás megfelelő kiváltását”.
Különösen visszatetsző ez a titkolózás annak tükrében, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter minden eléje kerülő mikrofonba belemondja: a kormány költségvetési politikája a kiszámíthatóságot szolgálja. Majd váratlanul, az éjszaka és a Puskás Arénában megrendezett Európa Liga-döntő leple alatt megjelennek a különadók és a kamatjövedelmek szabályait átíró rendeletek.
A kamatadó növelése is jelzi, milyen nagy lehet a baj a magyar gazdaságban
Átvette az irányítást a kormány a megtakarítások felett, hogy uniós támogatások nélkül is fedezni tudja a korrupciós vagyonok gyarapításának és a választási osztogatásnak az árát.
Valójában a kormány költségvetési politikájában csak a kiszámíthatatlanság kiszámítható, napi rutinná vált az érintettekkel való egyeztetések mellőzése és az éjszakai rendelkezés. Továbbá a kormány kiszámítható előszeretettel alkalmaz különadókat, amelyek terhét végső soron nagyrészt a lakosság nyögi, hiszen a vállalkozások természetesen továbbhárítják a költségeiket – a kormány pedig rájuk is keni annak ódiumát.