Tarol a Lidl és az Aldi Magyarországon: ezekben a boltokban vásároltunk tavaly

2022-ben is a Lidl volt a legnagyobb áruházlánc Magyarországon – derül ki a Trade Magazin éves kiskereskedelmi toplistájából. A német diszkontlánc egy évvel ezelőtt került a másfél évtizede kiadott FMCG-rangsor élére, most 2021-es eredményét jócskán megfejelve őrizte meg az elsőségét. A Lidl üzleti éve márciustól februárig tart, így éves beszámolójára még várni kell, a magazin kalkulációja alapján mindenesetre bruttó 1193,2 milliárd forintos forgalmat bonyolított le a lánc 191 üzlete. 2021-ben 186 boltban 921,8 milliárd volt ugyanez a szám, vagyis a lánc jóval az infláció átlagos mértéke fölött, csaknem 30 százalékkal tudna növelni a bevételét. A képet persze árnyalja, hogy a lánc fő profiljának számító élelmiszerek esetében az infláció az elmúlt időszakban meghaladta már a 40 százalékot, vagyis mennyiségben jó eséllyel a Lidlnél is csökkenést tapasztalhattak, akárcsak a kiskereskedelem egészében.

Az Auchan kivételével egyébként a listán szereplő valamennyi lánc növelni tudta forgalmát (a hipermarketláncnál 2 százalékkal esett vissza a bevétel), a többség azonban az infláció alatt. A nagyok között a lista másik nyertese az Aldi, a diszkontlánc 32 százalékkal növelte forgalmát, ezzel a lista 9. helyéről a 6-ra ugrott előre.

Ebből is látható, hogy az elmúlt év – az év eleji osztogatással és az év második felére jellemző visszaeséssel – a diszkontoknak kedvezett, az emberek láthatóan szívesebben vitték a pénzüket ezekbe az üzletekbe. Amíg a harmadik nagy ilyen lánc, a Penny is 26 százalékos növekedést ért el, a Spar és a Tesco csak 16 százalékosat, a sok kis üzlettel is operáló Coop és CBA csak 11-11 százalékkal nőtt, a Reál pedig csak 7 százalékkal. Szembetűnő ugyanakkor több kisebb vidéki lánc előretörése is, a Privát üzleteket üzemeltető Kerekes forgalma 24 százalékkal nőtt, az Ecofamilyket vivő Napcsillag 44 százalékkal, a Dél-100 (Plusmarket, Goodsmarket) pedig 36 százalékkal.

Az is látszik azonban, hogy a diszkontok mennyivel hatékonyabban működnek. Amíg a Lidl 7657 fős bolti létszámmal ért el csaknem 1200 milliárd forintos forgalmat, a lista második helyén szereplő Sparnak 916 milliárdhoz 16 048 ember kellett. Az összehasonlítást nehezíti, hogy a széttöredezettebb struktúrában működő láncok, például a Coop vagy a CBA esetében nem közölnek létszámadatokat, az mindenesetre sokatmondó, hogy a Lidlnél az egy boltra eső átlagos forgalom meghaladja a 6 milliárd forintot, a Coopnál 200 millió forintnál is alacsonyabb.

A Trade összesítette a nagy láncok általa fizetendő kiskereskedelmi különadót és extraprofitadót is. A listát itt is a Lidl vezeti, a diszkontlánc adófizetési kötelezettsége 36,9 milliárd forint volt, a Sparnak 26,7 milliárdot kellett befizetnie, a Tescónak 25 milliárdot.

A lista