A Mol-csoport ma közzétette 2023 harmadik negyedévére vonatkozó pénzügyi eredményeit. Az újrabeszerzési árakkal becsült „tiszta” EBITDA (adózás és leírások előtti eredmény) az egy évvel korábbihoz képest 33 százalékkal, 976 millió dollárra (344,5 milliárd forint) csökkent.

A „kormányzati intézkedések” továbbra is az eredmények „fontos mozgatórugói” voltak, az EBITDA mintegy felét tette ki az összegük, beleértve a Magyarországon 2023. január 1-től visszamenőlegesen bevezetett új CO₂-adót – írja az eredményekről beszámoló közleményében az olajmulti.

Hernádi Zsolt jelezte: már a jövedéki adóval is nagyot drágul jövőre az üzemanyag

41 forinttal nő literenként a jövedéki adó, már erről beszél Hernádi Zsolt Mol-vezér is, de a kormány még rátesz a drágulásra.

Az Upstream (kitermelés) és Downstream (finomítás, feldolgozás) továbbra is a piaci környezet kedvezőtlen hatása alatt volt, amelyet a Fogyasztói Szolgáltatások erős eredménye enyhített. Mindezek eredményeként a Mol 2,1 milliárd dollár (744,2 milliárd forint) újrabeszerzési árakkal becsült „tiszta” EBITDA-t ért el az első három negyedévben, ami lehetővé tette, hogy a 2023-ra vonatkozó egész éves EBITDA iránymutatását mintegy 2,8 milliárd dollárra emelje a korábbi 2,5 milliárd dollárról.

Az Upstream üzletág EBITDA-ja 2023 harmadik negyedévében 195 millió dollárt (69,5 milliárd forint) ért el, ami majdnem kétszerese a második negyedévinek. A termelés kisebb mértékben csökkent néhány átmeneti eset miatt, és átlagosan napi 90,1 ezer hordót ért el az első három negyedévben, így a termelési előrejelzés mintegy 90 ezer hordó/nap a teljes 2023-as évre.

A Downstream újrabeszerzési árakkal becsült, „tiszta” EBITDA-ja visszapattant a 2023 második negyedévi szintről, amelyet a finomítói árrések és a csökkenő különadók segítettek, és 469 millió dollárt (165,8 milliárd forint) tett ki a harmadik negyedévben. Mindazonáltal az eredmény 37 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest, a magasabb finomítói árrések, a szűkülő Brent-Ural árrés és a petrolkémia negatív hozzájárulásának együttes hatása miatt. A kelet-közép-európai országokban bevezetett kormányzati elvonások, valamint a Magyarországon újonnan bevezetett CO2-adó is jelentősen rontotta az eredményt, miközben a petrolkémiai üzleti környezet is kedvezőtlen maradt, és negatívan járult hozzá a „tiszta” EBITDA-hoz.