Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Hibás üzleti döntések, és nem a különadó miatt veszteséges a SPAR a Nézőpont Intézet szerint. Két másik (pont nem veszteséges) kiskerlánccal hasonlították össze, és csak azokat az adatokat, amik pont az ügy kormányzati olvasatát igazolják.
A hibás üzleti döntései miatt veszteséges a SPAR – állapította meg legfrissebb elemzésében a Nézőpont Intézet. Ez hogy hogy nem, pontosan megegyezik azzal, amit a kormányzat kommunikál a kiskereskedelmi lánc ügyében.
A Nézőpont azután döntött úgy, hogy megvizsgálta a három legnagyobb kiskereskedelmi lánc gazdasági értékelését (SPAR, Lidl, Tesco), hogy kiderült: a SPAR az Európai Bizottságnál emelt panaszt a kormány ellen a kiskereskedelmi különadó miatt, mindezt “annak érdekében, hogy objektíven megítélhetővé váljon valóban kizárólag a különadónak köszönhető-e a SPAR nehéz helyzete”. Az áruházlánc vezetője ekkor az osztrák sajtónak nyilatkozva arról is beszélt, hogy a magyar kormány – illetve egyes hírek szerint Orbán családja – részesedést akart kapni a cégből, cserébe enyhülnének a hazai leányvállalat gondjai.
Ezt a kormányzati szándékot végső soron Lázár János közlekedési és építésügyi miniszter is elismerte.
A Nézőpont elemzése alapján:
“Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy az árbevétel növekedési üteme alapján nemcsak a SPAR, de a Tesco is alulmaradt a Lidllel szemben, a piaci verseny elvesztését azonban csak a SPAR magyarázta a kormány gazdaságpolitikájával.”
Érdekes módon a Nézőpont kihagyta az összehasonlító elemzésből a nyereségre/veszteségre vonatkozó adatokat, illetve azokat a kiskerláncokat, amelyeknek a SPAR-hoz hasonlóan betett az energiaár drágulása és a különadó.
Az elemzésben idézték a SPAR ügyvezető igazgatóját, Heiszler Gabriellát, aki azt nyilatkozta korábban, hogy “az iparágban, a hozzánk hasonló kereskedőknél 2-3 százalék között van az elvárt bevételarányos nyereség”. Ehhez odatették, hogy a SPAR bevételarányos nyereségessége folyamatosan romlott: míg 2018-ban a 3,8 százalékos eredményükkel még a vállalat ügyvezető igazgatójának mércéjét is megugrották, addig 2022-ben -1,7 százalékos eredményükkel már saját elvárásaikat is messze alulteljesítették.
Eközben a versenytársaik teljesítették a jelzett elvárást: a Lidl esetén a mutató értéke a 2022-es évben 2,6 százalék, míg a Tesco esetén 2,7 százalék volt. Így bizonyosan nem igaz az az állítás, miszerint a SPAR profitabilitásának romlását csak és kizárólag a különadó okozza, hisz az már 2020-ban – a különadó bevezetését megelőzően is ezen iparági elvárt érték alatt volt, és 2018 óta folyamatosan romlott – közölték.
A Nézőpont Intézet szerint további magyarázatként szolgálhat a tény, miszerint a SPAR esetében 2022-ben az anyag és személyi jellegű ráfordítások között az elábé (eladott áruk beszerzési értéke) aránya mindösszesen 65,2 százalékot tett ki. Ez az érték a Lidl esetén 83,7 százalék, míg a Tesco esetén 73,7 százalékos volt. A Lidl és a Tesco tehát a szokásos üzletmenetét arányaiban jóval kevesebb forrásból biztosítja (16,3 illetve 26,3 százalékból). Míg a SPAR minden 3 forintból több mint 1 forintot (34,8 százalék) fordít a mindennapi működésre.
“Azaz a SPAR-nak túl magasak az egyéb költségei, vagyis a versenytársakhoz képest jóval drágábban üzemelteti kiskereskedelmi hálózatát, ami jól tetten érhető a bevételarányos nyereség romlásában is.”
Közölték azt is, hogy a romló profitabilitás ellenére a tulajdonosok a 2018 és 2022 közötti időszakban többször is tudtak tízmilliárdos nagyságrendben osztalékot fizetni: a vizsgált időszak alatt a SPAR tulajdonosai a korábbi években felhalmozott profit terhére több mint 48 milliárd forint osztalékot utaltak külföldre. Ugyanolyan külső adottságok mellett a Lidl 101,5 milliárd forint a Tesco pedig 112,3 milliárd forint osztalék kifizetéséről tudott dönteni 2018-2022 között, amely jól bizonyítja, hogy racionalizált és versenyképes működtetés mellett Magyarország területén lehet profitábilisan vállalkozni.
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Összefoglaló a kedvezményes konstrukciók feltételeiről: mire, milyen feltételekkel lehet igényelni ilyen forrást?
Főszabály szerint a munkabért forintban kell fizetni. Vannak azonban kivételek, amely esetekben ettől el lehet térni.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.
Büszkén hirdeti magát Budapest legelőkelőbb éttermei közt a Nobu, az étterem alapvetés a világsztárok között is. Most betekintést kaptunk arról, hogy az alapító Nobuyuki Matsuhisa szellemében hogyan készül náluk a japán konyha egyik legegyszerűbb, mégis legelőkelőbb fogása, a szasimi.
Ruszin-Szendi Romulusz korrupciógyanús ügyeinek felelőséről is kérdeztünk a hadügyminisztert.