A 2023 elején várt 3 milliárd eurós árbevételt nem érte el a Magyar Suzuki Zrt., ám a cég így sem elégedetlen: 2023-ban nettó árbevétele 2,87 milliárd euró (jelenlegi árfolyamon kb. 1120 milliárd forint) volt, ami több mint 33 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest (és nagyjából megfelel a költségnövekedés arányának). A forgalmat elsősorban az export húzta, az értékesítési árbevétel alig tizedét kitevő belföldi forgalom gyakorlatilag stagnált (270 millióról 272 millió euróra nőtt).

Az eredményekről beszámoló sajtótájékoztatón Krisztián Róbert vezérigazgató-helyettes elmondta: a magyarországi forgalmat befolyásolta, hogy nálunk – az EU-ban egyedüliként – tavaly zsugorodott az autópiac, az előző évihez képest 3,7 százalékkal kevesebb új autót helyeztek forgalomba. Ez nem kímélte a Suzukit sem: 2022-ben még 13 859 új Suzukit regisztráltak Magyarországon, tavaly viszont csak 12 167 darabot. Az újautó-piac három legnépszerűbb típusa közül kettő mindenesetre Suzuki volt, az első helyre került S-Crossból 5936-ot adtak el, a harmadik helyet elfoglaló Vitarából 4979-et – mindkét típus a saját kategóriájában az első, 20 százalékot meghaladó piaci részesedéssel. Összességében a Suzuki részesedése 11,3 százalék a magyar piacon, ahol erre az évre egy számjegyű bővülést remélnek a Suzukinál.

Az európai országokban ugyanakkor növekedést tapasztaltak, ennek előnyeit is ki tudták élvezni – magyarázta a hvg.hu érdeklődésére a szakember, hozzátéve, a Suzuki az EU országaiban az egyik legnagyobb növekedést tudta produkálni tavaly.

Bár azt hihetnénk, a teljesítménynek az inflációhoz van köze, Krisztián Róbert szerint a drágulás csak az egyik tényező volt. Az év első felében az ellátási problémák és logisztikai nehézségek miatt kapacitáskiesések keletkeztek, ami autóhiányhoz vezetett, az év második felében azonban stabilizálni tudták a termelést, sőt, a lemaradást is behozták.

Összességében így növekedett a teljesítmény: 24,3 százalékkal több autó került ki az esztergomi gyárból, mint 2022-ben, ezeknek a 88,5 százaléka volt hibrid. A magas készletállományok is magyarázzák azonban azt, hogy ebben az évben a tavalyi 160 338 legyártott és 161 763 értékesített autóhoz képest visszafogottabb célt fogalmaztak meg: az értékesítési tervben 130 ezer autó, az üzleti tervben pedig a 2023-as tényadatnál alacsonyabb, 2,3 milliárd eurós árbevétel szerepel.

A költségeket is érintő bizonytalanságok állnak többek között a hátterében annak is, hogy a cég árbevételéhez mérten kiemelkedő módon tudott nőni az adózott eredmény – mondta el kérdésünkre Fejesné Gyurján Ildikó, HR-ért, pénzügyekért és informatikáért felelős operatív igazgató. Mint magyarázta: a 2022-es nagyon magas költségszint (például az energiaárak) nagyjából visszarendeződött, ez is hozzájárul a jó eredményhez. A cég beszámolója alapján 22 millió euróról 141 millióra nőtt a profit. Ezt egyébként, ahogy minden évben, most is az eredménytartalékba helyezik vissza, azt a cégnél folyó fejlesztésekre fordítják.

A vezető beszélt az esztergomi cég munkaerőhelyzetéről is: a cégnél a csaknem háromezer fős létszámon belül 103 Fülöp-szigeteki kölcsönzött munkaerő, illetve 161 indiai alkalmazott dolgozik – ez a szám megegyezik az egy évvel korábban közölttel. Fejesné Gyurján Ildikó kérdésünkre elmondta: az indiaiakat két évre hozták (még a mostani törvények előtti szabályok alapján nem munkaerő-kölcsönzőn keresztül érkeztek, hanem maga a cég hozta őket), akiknek lejárt a vízumuk, azok visszatértek. A jelenlegi törvényeknek megfelelően a harmadik országból érkező dolgozók három évig dolgozhatnak a cégnél, és nem tervezik a vendégmunkások létszámának bővítését, inkább a helyi munkaerő megszerzésére koncentrálnak.