A vállalkozásoknál már látszik, hogy közel a válság vége, de a lakossági fogyasztásban és a kiskereskedelemben még rossz a hangulat – ezt a témát járták körbe az MBH Bank elemzői.

Ahogy lassult az infláció, úgy tudnak egyre többet költeni az emberek, úgyhogy most már valószínűsíthető, hogy legkésőbb az év végén visszatér a lakossági fogyasztás az emelkedő pályára – mondta el Árokszállási Zoltán, az MBH Elemzési Centrum igazgatója.

Báthori Bence ágazati elemző ehhez azt tette hozzá: arra számítanak, hogy most már a nem élelmiszert árusító boltok forgalma is megnőhet, sőt, az egyik legjobb húzóágazata lehet a magyar kereskedelemnek. A nagy infláció alatt sokan elhalasztották az ilyen termékek vásárlását – hiszen az élelmiszerekkel ellentétben ezeknél megtehették –, most viszont sokan pótolják a tavaly elhalasztott vásárlásokat. Erre tehet rá egy lapáttal az otthonfelújítási program is, emiatt nemcsak az építőanyagokból, hanem bútorokból és háztartási cikkekből is többet vehetnek.

De mi a helyzet az élelmiszerekkel? Erről Héjja Csaba, az MBH agrár- és élelmiszeripari üzletágának stratégiai elemzője beszélt, azt nézte meg közelebbről, hogy tényleg drágábbak-e az élelmiszerek Magyarországon, mint külföldön. És arra jutott: igen, valóban vannak különbségek a magyar és a külföldi árak között. Ezt azzal magyarázta, hogy a magyar gazdaság méretgazdasági okokból nem tud versenyezni azzal, ha egy nagyobb országban túltermelés miatt olcsón elárasztják az árakra érzékenyebb piacokat. Emiatt szerinte a magyar cégeknek a jó minőségű, drágább termékeket kellene a fókuszba helyezniük. A magyar élelmiszeripar nem elég hatékonyan termel, és főleg a kisebb cégek vannak komoly lemaradásban – mondta. A lengyel élelmiszeripar például, amelyhez szívesen hasonlítjuk a magyart, a nagy cégeknél hasonló számokat hoz, a 20–50 fő közöttiek termelése sokkal jobb ott.

A teljes élelmiszer-inflációt nem fogja megdobni az, hogy ma reggel bejelentették, eltörlik a kötelező akcióztatást – mondták el az elemzők.

Lesz néhány termék, amely drágul, de ez összességében nem fogja komolyan megdobni a bevásárlást.

Arról is szó volt a sajtóeseményen: most a vásárlások nagyjából 30 százaléka történik elektronikus úton, a cél az, hogy ezt 2030-ra 66 százalékra emeljék fel. Főleg a kiskereskedőknél viszont nagyon drága a bankkártya-elfogadás, mert egy sokszereplős rendszerről van szó, ahol mindenki szeretne pénzt is keresni – az új technológiák talán ezt tehetik majd olcsóbbá.