Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
2024. július 1-jétől megszűnik a kötelező akciózás – közölte kedd reggel a Nemzetgazdasági Minisztérium. A lépést azzal indokolták, hogy a kormány leszorította az inflációt.
A kormány szerint az intézkedés elérte a célját, azonban a kiskereskedelmi árverseny fenntartása, élénkítése érdekében továbbra is működtetik az online árfigyelő rendszert.
Ezzel egy évig élt a kormány infláció ellen szánt csodafegyvere: pontosan tavaly július elsején vezették be, és tavaly novemberben hosszabbították meg (idén június végéig). Az intézkedés összesen húsz termékkörre vonatkozott, amelyeken belül egy termék árát kellett egy hétig tíz százalékkal olcsóbban adni az azt megelőző egy hónapban alkalmazott legalacsonyabb árnál.
Bevezetésekor azt írtuk, ha valami le is töri az inflációt, az nem a kötelező akciózás lesz:
Bár nem ez a lépés okozta az infláció csökkenését, sőt, valójában maga is hozzájárult, amit a kormányszóvivő is elismert korábban, a kormányt ez nem ingatta meg. Mint az NGM-közleményben írták: „A kötelező akciózás rendszere hatékony és eredményes volt, az online árfigyelővel együttesen érdemben járult hozzá, hogy a kormány először letörje és egy számjegyűre csökkentse az inflációt, majd azt alacsony, 4% körüli szintre szorítsa vissza. A kötelező akciózás és az online árfigyelő mindemellett kíméletlen versenyt generált a kiskereskedelemben. Ennek eredményeképpen az élelmiszer-infláció éves alapon az elmúlt hónapokban 1%-ra esett vissza, sőt májusban az előző hónaphoz mérten csökkent az élelmiszerek ára.”
Cikkünk bővül!
