Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Nyílászárócserében és homlokzati hőszigetelésben gondolkodnak a legtöbben, de sokan más, nem támogatott munkálatokat is elvégeznének az Otthonfelújítási Hitelprogramra pályázók közül. A szakember túlterheltségre számít.
Jelentős érdeklődést tapasztal a hétfőn induló Otthonfelújítási Hitelprogrammal kapcsolatban az egyik piaci szereplő. A cég pályázati tanácsadó csoportjához már több mint 2300 ügyfél regisztrált, akik „10 százaléka lényegében sínen van”, és közülük többen vannak olyanok, akik felkészültek a pályázati dokumentációval, és a július elsejei nyitás napján el is tudják indítani a pályázati folyamatot az MFB-pontokon – idézték a Piramis Építőház Kft. közleményében Juhász Attilát, a társaság tulajdonosát.
A cégvezető szerint az ügyfelek közül többen más felújítási munkákkal is összekötnék a családi házak energiahatékonyságának javítását célzó támogatási programot, amely keretein belül összesen 7 millió forintos beruházás támogatására lehet pályázni, egymillió forint önerővel, amihez hatmilliót ad az állam, részben kedvezményes hitelként, részben vissza nem térítendő támogatásként.
Részletek korábbi cikkünkben:
Juhász Attila szerint a regisztráló ügyfelek a következő támogatható munkálatokat tervezik:
A cégtulajdonos jelezte, hogy a végleges pályázati dokumentációban kinyitott lehetőség nyomán „talajvízszerűen tör fel a hőszivattyúk iránti érdeklődés”.
A pályázók ugyanakkor más, a pályázatban nem elszámolható munkákat is terveznek, a cég adatai alapján ezek a következők:
„Látható, hogy zömmel olyan tervekről van szó, amelyek logikusan következnek a támogatott munkákból, mert például a homlokzati hőszigetelés csökkenti a tető túllógását, és jó eséllyel az ereszcsatornát is javítani kell” – idézték a tulajdonost.
Juhász Attila ugyanakkor figyelmeztetett, hogy a jelentkezők, bár felkészültek, sok részletszabállyal nincsenek tisztában: „Rendkívül bonyolult és összetett a feltételrendszer, ahol össze kell hangolni az energetikai nyitó és záró auditot, a kivitelezői és kereskedői árajánlatokat, amelyeknél figyelembe kell venni a fajlagosan elszámolható költségeket, valamint az építőipari kulcstermékeket, mindezek mellett egy bankihitel-igénylési folyamatot is le kell bonyolítani, igény szerint előleglehívással kiegészülve”.
A szakember arra számít, hogy az MFB-pontok túlterheltek lesznek a program indulása utáni hetekben, de keletkezhetnek szűk keresztmetszetek a kivitelezőknél is, különösen a homlokzatszigetelő, nyílászáró-beépítő, valamint az épületgépész szakembereknél, akikre már most érzékelhetően megnőtt a kereslet.
Juhász Attila szerint építőanyagból azonban nem lesz hiány, ugyanakkor a programnak összességében alig lesz hatása a hazai épületállományra: „a megközelítőleg 2 millió 1990 előtt épült családi ház összesen 1 százaléka fog tudni élni a lehetőséggel”, ezért szerinte „érdemes gyorsan dönteni és beadni a pályázati anyagot”.
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Az eszközökre, ingatlanokra és a működéssel összefüggő károkra is kiterjedhet a céges biztosítás, de jól kell szerződni.
Számos ponton változik az adózás rendje 2025-ben. Bemutatjuk a cégvezetők figyelmére is érdemes, jelentősebb változásokat.
Már egyetlen, megfelelően kiválasztott MI-eszköz révén is jelentős hatékonyságnövekedést érhetnek el a kisebb cégek is.
Érkezik a magyar fesztiválkultúra történetét feldolgozó dokumentumfilm. Arról, hogy miért és hogyan rendeződik át manapság a hazai fesztiválpiac és hogy szeretnek-e egyáltalán a fiatalok fesztiválozni és sörözni, a rendezővel, Csizmadia Attilával beszélgettünk.
15–9-re nyertek a mieink.