szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Spanyolország tűnik a befutónak, de cseh és magyar helyszínekben is gondolkodik a kínai SAIC első európai gyárához. Az egyelőre feltételes módban létező uniós villanyautóvám legdurvábban a SAIC-ot érinti.

Magyarország is versenyben van a kínai e-autó-gyártó SAIC-hez tartozó MG első európai üzemének felépítéséért folytatott küzdelemben – írja a vg.hu kínai sajtóhírek alapján. A cég várhatóan szeptember 30. előtt dönt a beruházásról. Az új gyár lehet az első elektromosjármű-gyára a SAIC-nak Európában, az első autót pedig 2027 negyedik negyedévében tervezi legyártani.

Sajtóinformációk szerint a legesélyesebb a beruházás elnyerésére Spanyolország, egy bennfentes megerősítette, hogy jelenleg is tárgyal a kínai cég a spanyol ipari minisztériummal.

De nem Spanyolország az egyetlen, a SAIC radarján Magyarország és Csehország is jelen van.

Míg az utóbbiak esetében az alacsony munkaerőköltségek vonzók a távol-keleti vállalat számára, Spanyolország egyik előnye, hogy közelebb van az Egyesült Királysághoz, és kényelmesebb szállítási kapcsolatokkal rendelkezik. Az Egyesült Királyság a SAIC legfontosabb tengerentúli piaca, miközben Spanyolország is a SAIC egyik kulcsfontosságú piaca Európában. A spanyol ipari minisztérium azt közölte, hogy Galícia, Kantábria és Aragónia is javasolt helyszínt a SAIC MG üzemének európai létrehozására.

A SAIC nem véletlenül igyekszik Európába. Az Európai Bizottság maximum 38 százalékos pluszvámot vezet be a Kínából importált elektromos járművekre – a létező 10 százalékos vámon felül. Minthogy túl olcsók: a kínai állam az elmúlt években számos támogatással egy kedvezménnyel serkentette a villanyautó-szektor fejlődését, amely így jóval olcsóbban gyárt, mint az európai konkurencia. Nem mellesleg mára a kínai villanyautó-ipar túlfejlődött, túl sok a kapacitás a kereslethez képest, a kínai szereplők kis túlzással a fölös villanyautókat igyekeznek elpasszolni a világban.

Az Európai Bizottság a kínai állami támogatás és a dömping miatt már vizsgálatot indított, ennek folyománya és függvénye a bevezetendő pluszvám. Az együttműködő és vizsgált gyártók alacsonyabb, az együttműködő, de nem vizsgált gyártók közepes, míg az együtt nem működő vállalatok maximális sarcra számíthatnak.

A Szeged mellett gyárat építő BYD nyakába csak 17,4 százalékos pluszterhet raknának, a Geely 20 százalékos pluszt kapna, az állami SAIC pedig 38 százalékost.

Mindez egyelőre feltételes módban van, ha a kínai állami hatóságok együttműködőnek bizonyulnak – bár az Európai Bizottság nem részletezte, pontosan milyen eredményeket vár – a pluszvám bevezetését felfüggesztik.

Indokolt-e elvenni a zöld rendszámot a hibridektől, ha azok kapudrog lehetnek az e-autók vásárlásához?

A zöld rendszám és a kapcsolódó kedvezmények megvonása a konnektoros hibridektől nemcsak Magyarországon van napirenden, és a cikkünkben megszólaló szakértő szerint szakmailag is támogatható.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!