MI-ügynök a HR-osztályon: Mire figyeljünk?
Milyen jogi megfelelési követelményekre kell figyelnie a vállalkozásoknak, ha MI-alapú eszközöket használnak a munkaügyi területeken?
A felmentésekkel együtt nőtt, azok nélkül viszont csökkent tavaly az áramszünetek száma itthon – derül ki a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal (MEKH) felméréséből, amely az áramszolgáltatók munkáját minősíti, és amit a Népszava dolgozott fel. A felmentések itt azt jelentik, hogy ezek a kimaradások indokolt esetben nem rontják a szolgáltatók minőségi értékelését. Ezek jellemzően előre nem látható események, amelyek fakadhatnak rendkívüli időjárási helyzetből (például szél kicsavarta fa miatt szakad le a vezeték), vétlen (egy autó kidönt egy villanyoszlopot) vagy szándékos károkozásból (valakik levágják vagy ellopják a drótot).
A fenti áramszünetek az áramszolgáltatás 3 percnél hosszabb ideig tartó, nem tervezett megszakadásait jelentik, ennek értékelésére egy külön mutatószámot használ az MEKH. Ez a mutató a 2022-es 0,884-ről 1,255-re nőtt tavaly, viszont ha figyelembe veszik a felmentéseket, akkor 0,826-ről 0,803-ra csökkent.
Az egyes szolgáltatókat vizsgálva a mutató alapján a legjobban az E.ON Dél-Dunántúl, az Elmű és az ÉMÁSZ teljesített – ahol ritkultak a fenti események –, a Démásznál sűrűsödtek, az E.ON Észak-Dunántúlnál és a mutatóban legrosszabb szinten álló Titásznál nem változtak.
A Mészáros-csoporthoz tartozó Titásznál a beszámított megszakadások száma 70 százalékos volt, a többiek alig haladták meg a még elfogadhatónak számító 50 százalékos értéket, derül ki a július eleji jelentésből.
A lap szerint ugyanakkor a 3 percnél hosszabb, nem tervezett megszakadások átlagos hossza 58 percről 59 percre nőtt, a felmentés alá eső időtartam 9 percről 68 percre ugrott. Itt is a Titász a sereghajtó, 71 perccel.
A lap több szolgáltatót meg is keresett azzal kapcsolatban, hogy miként készülnek a tartós kánikulára. Az MVM például megerősített erőforrásokkal, a hálózatot ugyanis egyszerre állítja kihívás elé a nagy hőség, másrészt az ebből fakadó többletfogyasztás (a klímák csúcsra járatása). Az E.ON szerint ugyanakkor a kimaradások hosszában és gyakoriságában nem okoz változást önmagában a megnövekedett nyári terhelés.
