Az Egyesült Államok napelemimportjának csak 1 százaléka érkezik Kínából, de 80 százaléka négy másik ázsiai államból: Kambodzsa, Malajzia, Thaiföld és Vietnám. Washingtonban a kereskedelmi minisztérium megállapította, hogy a kínaiak egyszerűen csak közbeiktatták a négy országot, hogy termékeik zavartalanul bejuthassanak az USA piacára.

Az outsourcing nem most kezdődött. hanem már 2016-ban, amikor a Longi, a világ harmadik legnagyobb napelemgyártó cége leányvállalatot alapított Malajziában, amely azután továbbterjeszkedett Thaiföldre. Ezenkívül vegyesvállalatot hozott létre magában az Egyesült Államokban. A múlt hónapban a kereskedelmi minisztérium Washingtonban új vámokat jelentett be olyan kínai cégekkel szemben, melyek napelemeket exportálnak az USA-ba Kambodzsából, Malajziából, Thaiföldről és Vietnámból.

Vakondhajsza

„A kereskedelmi háború olyan, mint a vakondhajsza [egy Japánban kitalált játék]“ – nyilatkozta a londoni The Guardiannek a Rystad Energy üzleti információs cég vezető elemzője. Marius Mordal Bakke szerint amint egy államot megcéloznak a vámok emelésével, az ország cégei abban a pillanatban elkezdik keresni a kiutat, és meg is találják: a Made in Chinából így lehet Made in Cambodia, Malaysia, Thailand vagy Vietnam. „Igaz, hogy ez pénzbe kerül, de amíg az USA piacán 3-4-szer annyit adnak az áruért, mint a hazai piacon, addig nagyon is megéri.” Így aztán a leleményes kínaiak újabb országokat vonnak be Délkelet-Ázsiában: Laoszt és Indonéziát.

AFP / SI WEI

246 millió dollárt ért el Indonézia napelemexportja az USA-ba az idei év első nyolc hónapjában. Ez azt jelenti, hogy a tavalyihoz képest csaknem megkétszereződött.

Csakhogy Washingtonban is rájöttek a cselre, ezért a kínaiak távolabbi célpontokat kerestek és találtak: Szaúd-Arábia, Egyesült Arab Emírségek és Omán. Ezek az országok az USA fontos szövetségesei a Közel-Keleten, ezért velük szemben nehezebb kereskedelmi háborút folytatni Washingtonból.

Trump a zöld átmenet lefékezésével jelentheti az igazi veszélyt

A párizsi klímavédelmi egyezmény megkötése után Pekingben döntöttek: rámegyünk a zöld átmenetre. Az eredmény: a napelemgyártás és -kereskedelem globális piacát lenyúlták, a Nemzetközi Energia Ügynökség szerint a részesedésük meghaladja a 80 százalékot.

Trump viszont kilépett a párizsi klímaegyezményből első elnöki periódusában, és kevés kétség maradt afelől, hogy másodszor is így tesz majd. Választási kampányának legfőbb szponzorai ugyanis a nagy energiacégek voltak.

A globális napelempiacon az USA részesedése viszonylag szerény: mindössze 10 százalék. A nyersanyag, amelyből a napelemeket gyártják, 93 százalékban kínai, vagyis az importőrök nemigen tudják elkerülni, hogy az export végső soron Kínából érkezzen az Egyesült Államokba.

„A kínai napelemgyártás a globális zöld átállást célozta meg. Már most elég világosan látszik, hogy Trump le akarja lassítani a zöld átállást, vagyis ez foghatja igazán vissza a kínai importot, nem pedig a vámok“ – nyilatkozta a The Guardiannek Lauri Myllyvirta, a Centre for Research on Energy and Clean Air vezető szakértője.