Gyors, biztonságos és olcsó fizetési mód – ez a qvik
Van a kártyás fizetés elfogadásánál jóval olcsóbb megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
Interjút adott a Telexnek Hernádi Zsolt, a Mol vezére. Ebben szó volt többek között arról, hogy a Moody’s már nem minősíti az olajvállalatot, Hernádi szerint azért, mert eddig ingyen csinálták, önszorgalomból, most viszont benyújtották a számlát, amit a Mol nem kíván kifizetni.
Szóba került, hogy Hernádi már nem áll nemzetközi körözés alatt, így szabadon utazhat a világban, kivéve a schengeni övezeten belül, itt az úgynevezett átadási végzést csak Horvátország vonhatná vissza. Mint ismert, Hernádit a horvátok azzal vádolják, hogy 5 millió euró kenőpénzt küldött az akkori horvát miniszterelnöknek, Ivo Sanadernek azért, hogy az INA energetikai cég a Mol irányítása alá kerüljön. Hernádit a horvát bíróság jogerősen el is ítélte.
Féléves hosszabbítást kapott Csehország, Magyarország és Szlovákia az orosz olajexportra. Bár a csehek nem lobbiztak, Hernádi szerint azért, mert a cseh finomítók lengyel tulajdonban vannak. „A lengyelek azt mondják, hogy megoldják majd a csehek ellátását, miközben a teljes cseh piac 15 százalékát, Moraviának pedig az 50 százalékát mi szolgáljuk ki. Ráadásul érvényesül a közlekedési edény elve is a régióban. Ha az egyik piac szenved, azt csak úgy tudja orvosolni, ha egy másik piacról von ki termékeket és így tovább”, aminek árfelhajtó ereje van.
360 gazdaság Olajnyomás (62) 31 HVG 2024 – Battai Barátság. – KAPCSOLT
Túry Gergely
A pozsonyi finomítóban még nem tudnák átállítani a termelést teljesen „tengeri kőolajra”, de sokkal rugalmasabb a „bedolgozásuk” mint két évvel ezelőtt. „Eddig 13 különböző kőolajat teszteltünk, csak idén 30 millió dollárt költöttünk a transzformációra, és elértük, hogy Pozsonyban a korábbi 5-ről éves szinten 35 százalékra emelkedjen az alternatív alapanyag bedolgozási képességünk” – mondta Hernádi. Ez szerinte azért fontos, mert Szlovákiában is kell már különadót fizetniük, így nem könnyű finanszírozni egy 200 millió dolláros projektet.
EU-s szankciók
Az Oroszország ellen hozott EU-s szankciók egyetlen eredménye Hernádi szerint, hogy emelkedik az olaj és a gáz ára, „miközben az oroszokat ez egyáltalán nem zavarja”, sőt jól járnak. Eladják az olajukat, az LNG-t pedig egész Európa veszi, „mint a cukrot”. Európa versenyképessége „a béka feneke alatt van”.
Az ezzel kapcsolatos „hipokrita hozzáállást” nem tudja elfogadni, „csuklóztat minket mindenki, mert érvelünk a vezetékes orosz kőolajszállítás mellett, aminek itt a tengertől elzárt Magyarországon nincs alternatívája”, eközben más, tengeri kikötőkkel rendelkező európai országok meg vásárolnak. „Hogy csak egy példát mondjak: a spanyolok idén márciusra megduplázták az orosz LNG-importjukat az egy évvel korábbihoz képest” – teszi hozzá.
Az orosz szankciókon a tengerentúli cégek szépen keresnek. Az európai ellátással azonban nem lenne szabad játszani, „az nem vicc”.
Az orosz kőolaj szerepe
Továbbra is irreális az a forgatókönyv, hogy egyik napról a másikra le tudunk mondani a Barátság-vezetéken keresztül érkező alapanyagról, de felmérték a kockázatot, ezért is fektetnek időt és energiát az Adria-vezeték fejlesztésébe, de amíg két vezetéken jön az olaj, addig jobb az ellátási helyzetük. Küzdenek a Barátság-vezetékért, de ugyanígy küzdenének az Adriaáért is, ha történne vele valami.
A Barátság-vezeték szerbiai meghosszabbítása „növeli az ország súlyát”, az oroszok érdekeltségét pedig ösztönzi, hogy a Barátságot életben tartsák. Régen évi 70 millió tonnát „pakoltak bele”, most már csak Magyarországra jön évi 10-11 millió tonna.
A horvát fél kihasználja, hogy az uniós politika miatt monopolhelyzetbe került, Szerbia felé látszik is az árazásban, mert Hernádi szerint extra tranzitdíjakat követel. A méltányos európai piaci árak 3,5-4-szeresét kérik. „Nem baj az, hogy a horvát vállalat is arra van kényszerítve, hogy versenyezzen, mert akkor mondjuk jobb szolgáltatást és jobb árakat kapnak a fogyasztók” – teszi hozzá.
Zöld átmenet
A COP29 klímacsúcson tárgyalt kormányfőkkel is, és bár nem volt jellemző, olajipari vezetőkkel is találkozott, és „nem csak napelemekről beszélgettünk”. Szerinte kellenek az új (megújuló) technológiák, „de elsősorban az új igények kielégítésére, és nem a régiek teljes kiváltására van esély”.
Maga is a zöldítés híve, a nagyvárosi lakosságnak ez fontos téma, de a politika elkezdte felismerni, hogy az erőltetett zöldítési célok elképesztően rontották a földrész versenyképességét. Azt várja, hogy Brüsszel újragondolja a dolgot, és a 2035-ös célokat jobban közelítik majd a realitásokhoz, illetve lesz majd sok derogáció.
Belföldi ügyek
A Budapesti Műszaki Egyetem modellváltása és a Mol szerepvállalása kapcsán „előzetesen beszélgettek”, de tárgyalásnak nem lehetne nevezni, egyben reméli, hogy lesz benne feladatuk. „Korszerű tudással érkező mérnökökre szükség van, nekünk is vannak már ma is Mol-tanszékeink különböző egyetemeken, emellett tényleges ipari kutatásokat szeretnénk kiszervezni. És ez nem csak a Molról szól, más iparvállalatokról is” mondta a Mol vezére.
2022-ben az állam „keményen beavatkozott” az olajipari folyamatokba, „maradjunk annyiban, hogy az nem volt példaértékű”. Nem szabad tisztességtelenül árazni, de meg kell érteni, hogy a Mol rengeteg beruházás költségét viseli, amihez rengeteg forrás kell, „a kormány meg a költségvetésbe nagyon jelentős összeget vont el és von el ma is”.
A hulladékgazdálkodás miatt „kaptak hideget-meleget”, pedig szerinte remek eredményeik vannak, amit pedig a kötelező visszaváltásban elértek, az szerinte „fantasztikus”.
hulladékfeldolgozó recycling, FE-Group Zrt. Alteo Csoport
Csányi Nikolett
A Talgo vasútgyártóra tett, a spanyol kormány által elutasított ajánlatban a Mol nem volt benne, a vasúti beruházásban Hernádinak és családjának van részesedése. A vasutat fontos területnek tartja, szerepe lesz a zöld forradalomban, igény is van rá, ő pedig tud céget vezetni, ezért keresi az ipari befektetéseket.
Tiborcz Istvánnal több közös üzlete is van (a Waberer’s és az Alteo révén), Tiborczban pedig egy „kimondottan jó üzletembert” ismert meg, de vannak közös befektetései Csányi Sándorral vagy Garancsi Istvánnal is, Mészáros Lőrinccel viszont nincsen.
Szigorúan veszik a Molnál az utódkeresést, neki is van négy jelöltje, de erről az igazgatóság fog dönteni.
