Hiába a sok beruházás, a legrosszabbul a magyar cégek termelékenysége teljesített a régióban

A magyar vállalatok munkatermelékenysége elmarad a régiós versenytársakétól, különösen a gazdaságpolitika fókuszában lévő ágazatok esetén – olvasható a GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzésében.

A GKI szerint alapvetően hasonló pályákat jártak be a régió országai (a V4-ek és Románia), a növekedés mértékében azonban nagy a szórás. Minden ország bőven megugrotta az EU-s színvonalat: amíg az uniós átlag alulról közelítette meg a +10 százalékot, addig a régióban a duplája volt a jellemző, de volt ötszörös szint is. Románia és Lengyelország nagy mértékben felülmúlta a többieket, az előbbi 55 százalékkal, az utóbbi 41 százalékkal volt képes növelni a munkatermelékenységet. Csehország és Szlovákia 20 százalék körüli teljesítményt hozott.

Ehhez képest

Magyarország a legrosszabbul teljesítő ország a vizsgáltak közül (+15%). Magyarország munkatermelékenység javulása 2016 és 2022 között zajlott le, előtte és után gyakorlatilag stagnált, vagy visszaesett a mutató.

A V4-ek, valamint Románia és az EU 27 munkatermelékenysége, 2010-2024 (2010=100)

GKI/Eurostat

Ágazati szerkezetben Magyarországon a kereskedelem és pénzügy-biztosítás 50 százalék körüli termelékenységnövekedéssel került az élre, az infokommunikáció és a szakmai-tudományos-adminisztratív szektor 30-32 százalékos teljesítménye is kimagasló. A hazai nemzetgazdasági 15 százalékos mutatója annak köszönhető, hogy a feldolgozóipar alig 5 százalékos és az építőipar 0 százalékos értéke lehúzta az átlagot.

A dinamikus munkatermelékenység javító ágazatok GDP-ben mért súlya 30 százalék, a lassan fejlődőké 26 százalék, miközben a költségvetési támogatások oroszlánrésze ez utóbbiakba áramlott, ezeken belül is különösen a multinacionális összeszerelő üzemekbe.

Magyarország nemzetgazdasági ágazatainak termelékenysége, 2010-2024 (2010=100)

GKI/Eurostat

A GKI szerint az eredmények fényében a kormánynak észszerűbb lenne mérlegelni, hogy a jövőbeni támogatásokat inkább olyan területekre küldjék, amelyekben Magyarországnak komparatív előnye van, és amelyek hosszú távon fenntartható növekedést kínálnak. Ez szemben áll a jelenlegi gyakorlattal, amely a sok importnyersanyagot, energiát és vendégmunkást igénylő iparágakat (akkumulátor- és autógyártás) támogatja.

Emellett a GKI szerint indokolt lenne a gazdaságpolitikai eszköztár továbbfejlesztése is: olyan kifinomultabb, kiszámíthatóbb és hatékonyabb ösztönzők bevezetése, amelyek a meglévő komparatív és versenyelőnyökre építenek, és fokozottabban figyelembe veszik a hazai kis- és középvállalkozások érdekeit.