Ha egy dolgot kérhetnének a miniszterelnöktől, mi lenne az? – kapták meg a kérdést nagyvállalati vezetők a Portfolio konferenciáján.
- Elsőként Vida József, az Opus Global igazgatósági elnöke válaszolt: szerinte „a miniszterelnök úr jól kezeli a dolgokat, és vasmarokkal tartja ezt a hajót”, úgyhogy azt kérné, hogy a beruházási lehetőséget a Kárpát-medence határon túli részein is segítse elő, egyébként pedig hasson rá a Felcsút játékosaira az Újpest elleni meccs előtt, hogy jobban játsszanak.
- A Magyar Telekom vezérigazgatója, Rékasi Tibor sem a saját szektorával, a távközléssel foglalkozna, mert abban szerinte most megvan az üzleti környezet támogatása, úgyhogy sonkareceptet kérne tőle.
- Rózsai Rezső, a KPMG vezérigazgatója maradt szigorúan a szakmaiságnál: ő azt kérné, hogy oktatási reform legyen, nagyobb átképezhetőséget kínálva.
- A Mol Magyarország ügyvezető igazgatója, Bacsa György pedig egy szabadkártyát kérne, hogy amikor legközelebb különadók lesznek, akkor egy lépésből kimaradhasson a Mol.
„Megyünk előre, a gazdaság olyan, amilyen, háborús helyzet ide vagy oda” – mondta Vida József a rendezvényen. Az energiaszektor és az élelmiszeripar érzi meg legjobban a rossz nemzetközi helyzetet, de a termelékenység és a hatékonyság megvan – tette hozzá. (Az Opusban 23 százalék tulajdonrésze van Mészáros Lőrincnek, a többi magántőkealapok és kisrészvényesek tulajdonában áll.) Azt mindenki érzi a cégnél, hogy az autópálya-építés elindult, de az építőipar még gyenge az országban, igaz, a nagy munkálatok tovább folynak. A lakásépítéseknél van most egy nagy hullám, a kérdés az, hogy ez meddig fog tartani. Vida szerint most keresi mindenki az utat, ami az árakban is megmutatkozik, 2027-ben látszik majd, hogy mire jut az építőipar.
A Mol Magyarország ügyvezető igazgatója nem meglepő módon azt a kérdést kapta, mennyire reális leválni az orosz olajról. Az Adria vezeték nincs felkészülve arra, hogy Horvátország felől lássák el kizárólag Magyarországot, és a versenyképességünk is akkor marad jó, ha a Barátság vezetéket nem bezárják, hanem szélesítik azokat a stratégiai partnerségeket, amelyekkel elérhetők az EU politikai céljai, és nem okoznak nagyobb kárt a közép-európai gazdaságoknak, mint amennyi előnyt ettől várnak – válaszolta. „A tesztek, ha nem sikerülnek, akkor abból tanulni kell, nem tagadni kell” – üzent Bacsa György a horvátoknak, akik szerint ez azért nem egészen így van.
A Magyar Telekomtól Rékasi Tibor arról beszélt, hogy nagyon régen alkalmazkodik a cég a gazdasági környezethez, az elmúlt húsz évben ez így volt, a mostani helyzet, amikor a kormány nem enged komolyabb áremeléseket, ebbe a sorba illik.
Egy fontos új szempontot is behozott a beszélgetésbe: mint mondta, sok cég, közte a sajátja is, nagyon nagy pénzeket tesz be a mesterséges intelligenciával kapcsolatos beruházásokra, és nagyon nagy a tulajdonosi nyomás, hogy valamit mutassanak fel, miközben még nincs annyi eredmény, mint amennyit ráköltenek. A technológiai tudás már megvan, de ehhez üzleti tudás is kell, hogy igazán profitálni lehessen belőle – mondta.
A magyar cégek egyre inkább elkezdtek kifelé terjeszkedni – mondta Rózsai Rezső. A KPMG partnereinél az látszik, hogy az igazán nehéz rész az, hogy nem látják pontosan a technológiai fejlődés kifutását, volt olyan partner, amely egy beruházás közben négyszer kellett, hogy újraszámolja a megtérülési terveit, annyira gyorsan változnak a technológiai körülmények.
