Online adatszolgáltatási kötelezettség
Külföldi vállalkozások esetén lehetőség vagy kötelezettség az online adatszolgáltatás?
Idén januárban egy olyan, száznál is több cégből álló láncolatot derítettek fel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyomozói, amelynek a célja az volt, hogy az EU területéről érkező földgáz után kevesebb általános forgalmi adót kelljen fizetni.
A NAV akkori közleménye konkrét cégnevek nélkül arról írt: a feltételezett elkövetők több tízmilliárd forint értékű földgáz-kereskedelem után csaltak el nagyjából 10 milliárd forint áfát, és ugyanilyen értékben elektronikai termékekkel fiktíven kereskedtek.
Az ügyről a 444.hu hétfőn azt írta, hogy idén januártól változtak az áfaszabályok, a módosításra pedig éppen a gázkereskedelemmel nagy tételben áfát csaló cégláncolat miatt lehetett szükség.
Ez arra utal, hogy az akkor Varga Mihály vezette Pénzügyminisztériumban több mint egy éve tudtak a gázmaffia működéséről.
A portálnak nyilatkozó, névtelenséget kérő adószakértő szerint rejtély, hogy ekkora tételnél miért nem jelzett a NAV rendszere. „Ez nemhogy nem életszerű, hanem arra utal, hogy valaki a háttérben úgy csinálta meg ezt a struktúrát, hogy pontosan tudta, mire figyel az adóhivatal, és így mire kell nekik figyelni” – mondta. Tehát lehetett olyan belső vagy a NAV-tól frissen távozott ember, aki megsúgta, hogy mi az az adott összeghatár – például 50 vagy 100 millió forint –, ahol nem „riaszt” az adóhivatal online rendszere, és ez alatt kellett nagyon-nagyon sok tranzakciót lebonyolítani. Az is elképzelhető, hogy a hálózat központi cégei időnként végeztek tényleges kereskedelmi tevékenységet is.
A szakértő szerint a módszer a következő lehetett: az A kft. megvásárolta külföldről, áfamentesen az adott terméket – az áfamentesség miatt fontos, hogy az első magyarországi cég előtt már legyen legalább egy külföldi –, majd azt már áfával értékesítette B kft.-nek. Ez a B kft. visszaigényli az általa kifizetett áfát, és továbbadja a terméket C kft.-nek, amely szintén visszaigényli az áfát – befizetni viszont sem az A, sem a B kft. nem fizeti be. Az is előfordulhat, hogy ugyanazzal a termékkel többször is eljátszották ugyanezt.
