Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
A következő fél évtizedben is Barna Zsolt maradhat az immár 60 százalékban Mészáros Lőrinc befolyása alatt álló MBH Bank elnök-vezérigazgatója, miután a pénzintézet hétfői rendkívüli, tisztújító közgyűlése bizalmat szavazott neki. A részvényesek ezek szerint elégedettek a munkájával, aminek látványos eleme a bankcsoport újabb és újabb piacokra kiterjedő növekedése – legutóbb az országos jelenléttel bíró Otthon Centrum ingatlanértékesítési hálózat bekebelezése.
Láthatóan a legnagyobb magyarországi pénzintézet, az OTP kihívása a cél, ami a belföldi piacon még csak-csak elérhető, legalábbis, ha a politikai hátszél is fennmarad. Ám olyasféle regionális banki szerepkörre, amilyet a profitja háromnegyed részét a határokon kívülről szerző OTP az elmúlt évtizedekben szisztematikus munkával felépített Közép-Kelet-Európában, belátható időn belül nincs esélye. A Mészáros Lőrinc bizalmát elnyerő Barna a 2020 őszén indult MBH-csoportbeli karrierje előtt Csányi Sándor OTP-elnök egyik alvezére volt, sőt még az esetleges utódjaként is szóba került, ám a kettejük közti jó viszony valami miatt megtört.
Kudarcos terület ugyanakkor egyelőre Barna számára a három, roppant különböző informatikai rendszerrel és fejlettséggel bíró pénzintézet (MKB, Budapest Bank, Takarékbank) összepasszintásából létrehozott MBH digitális fejlesztése – a rendszerek máig széthúznak, a jegybank által többször szankcionált hiányosságokkal terheltek, nem beszélve a 2025 elején tapasztalt, az ügyfelek tömegeit sújtó csalássorozatról. (A Gazdasági Versenyhivatal az ügyben a Google ellen indított felügyeleti eljárást, feltételezve, hogy az elmulasztotta a kellő kontrollt.)
Az MBH igazgatóságából mindenesetre távozik a bankszakma egyik informatikai guruja, Vinnai Balázs, aki több mint négy éve azért csatlakozott a Barna-féle vezérkarhoz, mert – ahogyan akkoriban több lapnak is nyilatkozta – a régióban is egyedülálló sikertörténetet remélt a pénzintézet digitális fejlesztésétől. Elvben tanácsadóként ezentúl is segédkezik ebben. Vinnai az előélete alapján nem a politikai lojalitása, hanem a fintech téren elért szakmai produktuma alapján kerülhetett képbe – el is vérzett.
Az MBH igazgatóságának a következő években is tagja marad két régi takarékos, Szabó Levente és Egerszegi Ádám – utóbbi megfordult a Magnet Bank által nemrégiben felvásárolt Polgári Bank, illetve az MBH által benyelt Duna Takarék Bank vezetésében is. A folytonosságot képviseli a tranzakciós tanácsadó Takács Marcell Levente is.
Új igazgató lett viszont Tajthy Attila Tamás és Lélfai Koppány Tibor. Tajthy két évtizeden át a Raiffeisen Bank jogásza volt, mielőtt a takarékszövetkezeti szektorhoz igazolt volna. Ő lett aztán 2016-tól a vezetője a takarékok integrációs szervezetének, a SZHISZ-nek, amelynek a funkciói – miután a takarékszövetkezeti formációt megszüntették Magyarországon – elsatnyultak.
Tajthy legutóbb azzal került be a hírekbe, hogy a Citadel Alapkezelő résztulajdonos ügyvezetője lett. Az alapkezelő azért fontos szereplő, mert a nyáron hozzá került át az egyik olyan magántőkealap, amely kisebbségi tulajdonos az MBH-ban, s amely felett addig a Matolcsy György exjegybankelnök fiával jó viszonyt ápoló Száraz István alapkezelője gyakorolta az irányítási jogokat. Lélfai pedig azon túl, hogy korábban az állami vagyonkezelőben, a turisztikai ügynökségben és az MFB-bankcsoportban viselt vezető pozíciókat, Mészáros Lőrinc embere is egyben, amit mutat, hogy a gázmester Opus nevű tőzsdei holdingjának egyes tagvállalataiban is tisztségekhez jutott.
Kiosztott a közgyűlés egy leendő igazgatósági mandátumot is, méghozzá Kandrács Csabának, a Magyar Nemzeti Bank októbertől távozott alelnökének, aki – a számára kötelező féléves szünet után – áprilistól töltheti be a kereskedelmi banki állást. Kandrács megjárta a még Matolcsy György vezette Nemzetgazdasági Minisztériumot, majd 2012-ben a Magyar Államkincstár vezetője is volt. Várhatóan hatékonyan tud majd segédkezni abban, hogy az MBH a jövőben kevesebb elmarasztaló vagy valamire kötelező jegybanki felügyeleti határozatot kapjon, amelyek nem növelik különösebben a renoméját.
Részben átszabták az MBH felügyelőbizottságát is, amelynek legfeltűnőbb eleme, hogy távozik az egykori bankár-pénzügyminiszter-jegybankelnök, a 74 éves Járai Zsigmond. Marad viszont az elnöki székben Vaszily Miklós, a kormány „médiabizalmasa”, aki egyben a Mészáros-közeli TV2-t tulajdonló cég első embere, továbbá a kormányközeli Indamedia tulajdonosa, amiről a HVG írta meg, hogy épp az MBH-től kapott 13 milliárd forintot a Blikk felvásárlására, és ezt a pénzintézet nem tartja összeférhetetlennek. Megőrzi tisztségét a bank felügyelőbizottságában a számviteli területen dolgozó Feodor Rita és a bankfelügyeleti, illetve OTP-s múlttal bíró Török Ilona is.
Új felügyelőbizottsági tagnak választották ugyanakkor Kovács Árpádot, az Állami Számvevőszék, illetve a Költségvetési Tanács volt elnökét, a kormányfő stratégiai tanácsadói testületének tagját. Belépett a testületbe az abban már korábban is dolgozó (ám 2024-ben átmenetileg lemondó), egykori MKB-s Bechtold Balázs, illetve a biztosítói területről érkező Czene Árpád, aki a már említett – az egyik résztulajdonos magántőkealapot kezelő – Citadel Alapkezelőnek is a felügyelőbizottsági tagja.
Kevéssé látványos döntése volt a tisztújító közgyűlésnek, hogy az MBH-csoport egyik tagja, az MBH Befektetési Bank kilép az integrációs szervezetből, a SZHISZ-ből és a pontosabban nem körvonalazott feladatait egy másik csoporttag, a Duna Bank veszi át. (Az MBH Jelzálogbank és az egykori takarékszövetkezetek csökevényes utódjaként működő Takarék Egyesült Szövetkezet viszont továbbra is a SZHISZ tagja marad.)
A SZHISZ 2013-ban 140 milliárd forintnyi költségvetési apanázst kapott a takarékszövetkezetek védelmére, de nem költötte rájuk, sőt tovább növelte a szektor egykori intézményvédelmi alapjának (OTIVA) a pénzével és a tagdíjakból befolyt összegekkel is. Az így összejött, megközelítőleg 190 milliárd forint aztán – egy külön ezt célzó jogszabályi paragrafusban előírt 2022-es, húszéves kötvénykibocsátás ellenében – az MBH-bankcsoportba vándorolt, hogy megerősítse annak tőkéjét. A pénzt kamatostul az MBH tulajdonosainak, legfőképpen Mészáros Lőrinc érdekeltségeinek kell visszafizetniük az államnak. A történet érdekessége, hogy az Európai Bizottság tiltott állami támogatás gyanúja miatt vizsgálja a kötvényügyletet, miután az MBH titkos „jóakarója” feldobta nála.
