Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
Szlavikovics Zita úgy véli, ha ez megtörténik, az „borzasztó hatással lesz a piacra”, mert a vásárlói igényekhez képest már most kevés az üzlet Magyarországon.
„2024-ben csak a kiskereskedelmi különadóra 55 milliárd forintot kellett befizetnünk, ez a potenciális profitunk kétharmad része volt. Így maradt 26 milliárd forint profitunk” – mondta a Szlavikovics Zita, a Lidl Magyarország igazgatósági elnöke a 24.hu-nak adott interjújában.
Szlavikovics elmondta: ezt a különadót az árbevétel után kell megfizetni, ráadásul úgy, hogy a cég árbevétele eleve csökkent az árstopok és árrésstopok miatt. A másik komoly probléma, hogy a kormányzati intézkedések miatt sérül az egészséges verseny, ami a vevőket is negatívan érintheti – tette hozzá.
Arra a kérdésre, hogy mit tudnak tenni ebben a helyzetben, az igazgatósági elnök úgy fogalmazott, hogy a tervezésnél megnézik a lehetséges rizikókat, és megvizsgálják, hogyan tudják kompenzálni a várható veszteséget. „Ha jön egy változás, leülünk a beszállító partnereinkkel, és igyekszünk egy mindenki számára elfogadható kompromisszumot kötni. Ez is kell ahhoz, hogy jó számokat produkáljunk. Van cserélődés a beszállítók körében, de egy stabil mag, mintegy 300 magyar beszállító a nehéz időkben is velünk maradt” – mondta.
Szlavikovics Zita az interjúban arról is beszélt, hogy igyekeznek rugalmasan alkalmazkodni a vevői elvárásokhoz, azok ugyanis gyorsan változnak: míg a 2022–2023-as extrém infláció időszaka során a nagyobb kiszerelést keresték a vásárlók, addig manapság a kisebb kiszerelést preferálják, és nagyobb lett az igény a jobb ár-érték arányú saját márkás termékekre. Ez az igazgatósági elnök szerint arra vezethető vissza, hogy a vevőknek „kisebb lett a pénztárcájuk”.
„Azt tapasztaljuk, hogy mostanában a több kisebb bevásárlás lett a jellemző. És talán arra is jobban figyelnek a vevők, hogy csak annyit vásároljanak, amennyit elfogyasztanak, vagyis, hogy ne kerüljön a szemétbe élelmiszer” – fogalmazott.
A felvetésre, miszerint ha a kormány a választás előtti osztogatás ellentételezésére ismét a multiláncokat próbálja még jobban megfejni, esetleg feljebb srófolva a kiskereskedelmi különadót, Szlavikovics Zita azt mondta:
Ha ez megtörténik, akkor szerintem meglesz az első láncbezárás.
„De nem mi leszünk, akik be fognak zárni” – mondta. Hozzátette, hogy ha tovább növelik ezt a terhet, már nem mindenki fogja tudni elviselni, és az „borzasztó hatással lesz a piacra”, mert a vásárlói igényekhez képest már most kevés az üzlet Magyarországon.
Végül arról is beszélt, hogy a boltvezetőknél bruttó 1,37 millió forint az átlagfizetés, a bolti dolgozóknál pedig bruttó 683 ezer forint, és idén átlagban 9 százalékos bérfejlesztés volt a cégnél.
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
Felhasználható-e a személyautó a fejlesztési tartalék feloldására?
A hitel megfelelő előkészítésén nem csak az múlik, hogy kap-e hitelt egy cég, hanem az is, milyen költségek mellett.
Az ingatlan bérleti díja és a kapcsolódó költségek elszámolhatók a költségként? Milyen járulékokat kell fizetni?