Több közösségi oldalt is perelnek, mert állítólag elhallgatták a saját platformjuk ártalmasságáról szóló belső kutatásaikat

A Meta, a YouTube, a TikTok és a Snapchat is pontosan tudja, mennyire komoly függőséget okozhatnak a platformjaik a tinédzsereknek, ennek ellenére továbbra is főként őket célozzák, sőt elhallgatják azokat a saját, belső kutatásaikat, amelyek a veszélyekről szólnak – írja a CNN.

Az erről szóló információk egy, a múlt héten nyilvánosságra került periratokban találhatók. A jogi eljárást több iskolai körzet és számos magánszemély indította a Meta (a Facebook és az Instagram tulajdonosa), illetve a Snap, a TikTok, valamint a YouTube-tulajdonos Google ellen.

A beadvány a cégek saját belső dokumentumaira hivatkozik, amelyek között például az alábbi megállapítások találhatók:

• „Az IG (Instagram) egy drog… alapvetően drogkereskedők vagyunk” – idézi a dokumentum a Meta belső kutatóinak beszélgetését. 
• „A kiskorúak nem rendelkeznek olyan végrehajtó mentális funkcióval, amely lehetővé tenné a képernyő előtt töltött idő kontrollálását” – szerepel egy belső TikTok-jelentésben.
• „Snapchat-függőséggel küzdő felhasználóknak nincs helyük semmi másra. A Snap uralja az életüket” – mondják a Snapchat vezetőit.
• „A gyakoribb napi használat ösztönzése nem volt összhangban a digitális jólét javítására irányuló erőfeszítésekkel” – olvasható a beadványban egy YouTube-dolgozótól.

A belső megjegyzéseket, kutatásokat és alkalmazotti vallomásokat tartalmazó beadványt bizonyítékként mutatták be a perben, amelyet az Egyesült Államokban indítottak. A panasz szerint a platformok „szándékosan beépítettek olyan dizájnelemeket a felületeikbe, amelyek maximalizálják a fiatalok elköteleződését és ezáltal növelik a reklámbevételeket”. Az iskolai körzetek azt állítják, hogy a közösségimédia-vállalatok hozzájárultak a fiatalok mentális egészségügyi válságához, amit az iskoláknak tanácsadásba és egyéb erőforrásokba való befektetéssel kell kezelniük.

Az érintett cégek megpróbálták megsemmisíteni az eljárást, azzal érveltek, hogy a beadvány félrevezető képet fest a platformjaikról és biztonsági erőfeszítéseikről.

A 235 oldalas beadvány szerint a cégek tisztában vannak azzal, hogy alkalmazásaik károsíthatják a tinédzsereket és a gyerekeket, mégis a fiatal felhasználókat üldözik az elköteleződés és a profit érdekében. Belső dokumentumokra is hivatkozik, amelyek arra utalnak, hogy a vállalatok tisztában vannak azzal, hogy jólléti és szülői felügyeleti funkcióik korlátozott hatékonyságúak – a megállapítások pontosságát és helytállóságát az ügyről beszámoló CNN nem tudta megerősíteni.

A különböző közösségimédia-platformok korábban is kritikusok, törvényhozók célkeresztjébe kerültek amiatt, hogy a technológiai óriások a profitot helyezik előtérbe a felhasználók biztonságával szemben, különösen a fiatalok esetében. Egy tavaly januári szenátusi meghallgatáson Mark Zuckerberg, a Meta vezérigazgatója és Evan Spiegel, a Snap vezérigazgatója bocsánatot kért a szülőktől, akik azt állították, hogy gyerekeiket a közösségi média károsította.

A vállalatok egyre növekvő jogi nyomással néznek szembe. A mostani ügy mellett a négy vállalat alperesként szerepel egy másikban is, amelyben azzal vádolják őket, hogy károsítják a fiatalok mentális egészségét. A tárgyalás itt januárban indul majd. A vállalatok hasonlóképpen visszautasították azokat az állításokat is egy olyan jogszabályra hivatkozva, amely szerint a technológiai cégek nincsenek felelősséggel a felhasználóik bejegyzése iránt.

A vállalatok azzal is védekeznek, hogy az elmúlt években számos ifjúságvédelmi és szülői felügyeleti funkciót vezettek be, például „tarts szünetet” emlékeztetőket, vagy a fiatal felhasználókat érintő tartalmi korlátozásokat.

A cikk elején idézett beadvány viszont úgy érvel, a vállalatok legalábbis bizonyos esetekben tisztában vannak azzal, hogy ezek korlátozott hatékonysággal rendelkeznek.

Ezt is belső dokumentumokkal támasztják alá, amelyek például idéznek egy tanulmányt 2019-ből, amelyet a Meta a Nielsennel partnerségben tervezett elvégezni, és amelyben arra kért volna néhány felhasználót, hogy egy hónapra hagyja el a Facebookot és az Instagramot, és jegyezze fel, hogyan érezték magukat utána. De miután a tanulmány „kísérleti tesztjei” kimutatták, hogy azok az emberek, akik csak egy hétre letették a közösségi médiát „alacsonyabb depressziós, szorongásos, magányos és társas összehasonlítási érzésről számoltak be”, a Meta állítólag leállította a kutatási projektet.

A Meta erre úgy reagált, hogy a beadvány félreértelmezi a tanulmányt, annak célja az volt, hogy olyan módszertant tervezzenek, amit nem befolyásol az úgynevezett „elvárás-effektus” – ahol a felhasználók platformmal kapcsolatos előzetes hiedelmei befolyásolták volna a válaszaikat. A kísérleti projekt azonban kimutatta, hogy a tanulmány felépítése nem tudta ezt figyelembe venni, „ezért nem folytatódott ez a kutatás”.

(Nyitóképünk illusztráció, fotó: AFP / Jonathan Raa)