Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
Visszaadja azt a pénzt az Egyesült Államok a TotalEnergiesnek, amelyet a francia energiavállalat eddig befektetett az amerikai partoknál készülő két szélerőműparkjának építésébe, cserébe a TotalEnergies leállítja a munkát, és nem indít el újabb szélenergia-beruházást az USA tengeri területén – jelentették be.
A francia cég még Joe Biden elnöksége alatt 928 millió dollárt fizetett, hogy New York és Észak-Karolina mellett tengeri területeket szerezhessen meg, és ott szélerőműparkot építsen, ezt most visszakapja. Azt is vállalta, hogy a visszakapott pénzt befekteti a texasi Rio Grande LNG-üzem bővítésébe, valamint a Mexikói-öbölben (amelyet az USA kormánya Amerikai-öbölre nevezett át, de rajtuk kívül más nem igazán használja ezt a nevet) zajló olaj- és palagáz-kitermelés növelésébe.
Ezt klímavédelmi szervezetek egyszerűen kenőpénznek nevezték, New York állam és Észak-Karolina demokrata párti kormányzói a közpénz botrányos elszórásának hívták az AP hírügynökség szerint, az amerikai belügyminisztérium (amelynek a hatáskörébe tartozik az ország összes természeti erőforrásának felügyelete is) viszont úgy fogalmazott: „Az amerikai nép nem fog többé fizetni az ideológiai alapú támogatásért, amely csak a megbízhatatlan és költséges tengeri szélenergia-iparnak kedvezett”.
Az, hogy a szélenergia rossz, Donald Trump régi mantrája, az amerikai elnök többször is csúnyának, drágának és nem elég hatékonynak tartja a szélerőműveket – ebből az, hogy drága és nem elég hatékony, nem kellőképp alátámasztott, de az tény, hogy Trump a fosszilis energiahordozók termelésétől reméli a gazdaság felpörgetését. A The Guardian arra emlékeztet: mióta tavaly Trump visszatért a hatalomba, öt keleti parti tengeri szélerőműprojektet próbált leállítani, de ezt a bíróságok nem engedték, ehelyett jöhetett most a stratégiaváltás, és inkább fizet az USA.
