Tavaly áprilisban állapodtak meg a bankok és a mobilcégek az Orbán-kormánnyal abban, hogy idén június 30-ig nem emelik a díjaikat, júliustól viszont áremelések várhatók – írja az azenpenzem.hu.
A társaságok a szabályok szerint minden évben az infláció mértékével emelhetik a díjaikat, tavaly azonban a most távozó kormány árstoppal fenyegetőzve elérte, hogy a hitelintézetek önként lemondjanak erről a lehetőségről. Sőt, azok, amelyek addigra már árat emeltek, mind visszakoztak. A nagybankok közül az OTP, az MBH, a Raiffeisen, a K&H és a CIB is 2026. június 30-ig vállalta, hogy nem emel.
A banki díjak emelését a szabályok szerint 60 nappal a hatályba lépés előtt be kell jelenteni, így hétvégén a legtöbb pénzintézet esetében kiderült, melyik mit lép. Az OTP az inflációnál kisebb mértékben emel, 4,4 százalék helyett 3,6 százalékkal. Emellett azért, hogy ügyfeleket szipkázzon el a Revoluttól, több népszerű szolgáltatást díjmentessé tesz.
A Raiffeisen azt jelentette be, hogy július 1-jétől a 2025. évre vonatkozó fogyasztói árindex 4,4 százalékos mértékével emeli a díjait.
A CIB-nél a 2024. évi 3,7 és a 2025-ös 4,4 százalékos inflációval egyszerre emelnek – ez összesen valamivel több mint 8,2 százalék –, de csak azoknál a termékeknél, amelyeknél nem volt önkéntes díjcsökkentés.
A távközlési cégeknek nem 60, hanem 30 nappal előre kell jelezni a drágítást, az viszont már kiderült, hogy a Yettel július végéig meglépi a 4,4 százalékos emelést. A NER-hez kerülése előtt még Vodafone néven futó One, valamint a Telekom viszont egyelőre nem hirdetett drágítást.
A Vodafone, amikor kiderült, hogy fideszközelbe kerül, az inflációra hivatkozva 2023. január 2-tól közel 10 százalékkal drágította szolgáltatását, amit a többi szolgáltató is követett. Az azenpenzem.hu rámutat: a korábban a hűségidőt erősen védő, az üzletágat felügyelni hivatott Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság a Vodafone emelését követően jelezte, hogy a szolgáltatók kiskereskedelmi árképzésének gazdasági megalapozottságát nem vizsgálják.
