Reuters: A Wizz Air Európa legpechesebb légitársasága
Nagyon más növekedési pályával számoltak, mint ami végül összejött. De a hírügynökség szakírója szerint még így is van fantázia a cégben.
A Wizz Airnek és a légiközlekedésnek muszáj geopolitikával foglalkoznia – erről Váradi József, a Wizz Air elnök-vezérigazgatója beszélt a légitársaság péntek reggeli sajtóeseményén. Szerinte az ukrán háború kitörése óta felrobbant a világrend, a globális ellátási láncok problémássá váltak, ami nem csak az olajat érinti, de ez a légitársaságok esetében a legsúlyosabb kitettség. „Mi arra számítunk, hogy ezek a problémák elhúzódnak” – jegyezte meg ezzel kapcsolatban.
Váradi szerint az egész ágazat számára nehéz tél jön, de a Wizz Air versenyelőnyből indul. Ez többek között annak köszönhető, hogy a flotta több mint háromnegyede az üzemanyag-takarékos A321neók teszik ki, amelyek 18-20 százalékkal kevesebbet fogyasztanak.
A Wizz Air vezére azt is elárulta, hogy a következő fél év üzemanyagának 82 százaléka már fedezve van, nagyjából a mai piaci ár feléért. Ráadásul az ügyletek repülőgép-üzemanyagra, nem pedig nyersolajra vonatkoznak, miközben a kettő közötti olló is jelentősen kinyílt az elmúlt hónapokban. „Nyilván nem vagyunk immunisak semmivel szemben” – tette hozzá. Váradi szerint 2027 végéig el fog húzódni a jelenlegi geopolitikai helyzet, de már erre az időszakra is jelentős fedezettel rendelkezik a cég.
A fedezeti ügyletekkel kapcsolatos kérdésre elmondta, hogy a Wizz Airnek 18 hónapos fedezeti programja van. Szerinte a piacnak eddig végig az volt a várakozása, hogy néhány hónap múlva elül a konfliktus és megközelítik az olajárak a korábbiakra, ez azonban mindeddig nem következett be. Ha ez tényleg bekövetkezik, akkor a Wizz Air többet fog fizetni az üzemanyagért, mint a rövidebb időre fedező versenytársak, de Váradi szerint ez kisebb kockázat, mint az árak elszállása.
Lesznek lehetőségek
Miközben korábban 3 százalékos ágazati növekedéssel számolt a légi közlekedés, mára a becslés kevesebb mint 1 százalék, a társaságok sorra csökkentik a kapacitásaikat, bázisokat zárnak be. Váradi szerint ezért piaci átrendeződés várható, és abban bízik, hogy ezalatt a Wizz Air is javíthatja a pozícióit. „Lesznek lehetőségeink” – mondta a vezérigazgató, kiemelve, hogy legalább három légitársaságról tudnak Európában, amely csődeljárás alatt van.
Váradi szerint nincs napirenden, hogy a csődbe kerülő versenytársakat a Wizz Air felvásárolja, mivel ez komplexitást jelent, ami ellentétes a légitársaság működési elveivel. Ehelyett inkább a konkurencia kieső kapacitásait próbálják feltölteni. A terjeszkedési lehetőségekkel kapcsolatban elmondta, hogy Olaszországban és Spanyolországban is elkötelezettek a növekedés mellett, ahogyan Magyarországon is.
Váradi azt is elárulta, hogy a Wizz az év végéig több új bázist is indít, többek között Madridban, Valenciában, Pristinában és Brassóban is. Szerinte a társaság alapvetően azokat a kapacitásaikat csoportosítja át, amelyek a közel-keleti helyzet miatt abban a régióban felszabadultak. A hajtóműproblémákkal kapcsolatban elmondta, hogy a 276 gépből álló flotta kevesebb mint tizede, már csak 27 gép van a földön emiatt. Ez jövő tavaszra 15-20-ra csökkenhet, jövő év végére pedig a teljes flotta újra szolgálatba állhat.
A Wizz Air 2030-ra 127 millió utassal számol, tavaly ez még valamivel kevesebb, mint 70 millió volt, azaz a társaság csaknem megduplázná az utasszámot öt éve alatt. A repülőgépek száma ebben az időszakban 335-re nőhet.
Váradi József szerint az általa elmondottakat a mögöttünk hagyott nyár is alátámasztja. „Messze nem volt tökéletes, de erős nyarunk volt” – mondta, kiemelve, hogy tavalyhoz képest 27 százalékkal nőtt az utasszám, a rekordnapon pedig 1288 járatot indítottak, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy minden percben felszállt egy-egy Wizz Air-gép. A legerősebb hónap augusztus volt, több mint 8 millió utassal.
Magyarország nemzeti légitársasága
A társaság magyarországi tevékenységével kapcsolatban kiemelte, hogy a Wizz Air 38 százalékos részesedéssel továbbra is piacvezető. A budapesti bázison már 19 gépe van a cégnek, Budapestről és Debrecenből összesen pedig már 88 úti célra repülnek a lila-rózsaszín festésű repülők. A teljes idei magyarországi üléskapacitás pedig 9,55 millió volt, vagyis papíron minden magyarra jut egy-egy Wizz Air-ülés.
A nyári forgalom Magyarországon 30 százalékkal, 600 ezer utassal nőtt, ami összesen 2,6 millió utast jelent. Idén eddig 6,7 millió utasa volt a Wizz Airnek, több, mint 2024-ben az év egészében. „Szerintem a csillagok továbbra is nagyon jól együtt állnak itt Magyarországon” – fogalmazott ezzel kapcsolatban Váradi.
Az év elején kitűzött 8,3 milliós magyarországi utasszámmal kapcsolatban arról beszélt, hogy ezt szerinte az idei év végül bőven túl fogja szárnyalni, a 9 millió körüli utas lehet a reális. Szerinte ez nagyrészt Budapestnek köszönhető, Debrecenben viszont kevésbé számít jelentős bővülésre, mivel Nagyvárad és Kassa jelentős régiós konkurenciát támaszt a debreceni reptérnek.
A légitársaság magyarországi járatteljesítése 99,74 százalékra nőtt, ami Váradi szerint a legjobb mutató Európában. A járatok elmondása szerint 7 százalékkal pontosabbak, mint tavaly, a reggeli első hullám gépei pedig 92,6 százalékban a meghirdetett időponthoz képest 15 percen belül szállnak fel.
Mi Magyarország nemzeti légitársaságának tekintjük magunknak
– fogalmazott Váradi. „A Bajnokok Ligáját alapvetően mi szállítottuk Budapestre” – tette hozzá, kiemelve, hogy ez csaknem 80 extra járatot és 100 ezer utast jelentett a döntő hétvégéjén. Kiemelte emellett a Sziget Fesztivál támogatását, a Wizz Air Budapest Félmaratont és az Atlétikai Világdöntőt, amelynek szintén hivatalos partnere volt a cég.
A Vitézy Dáviddal közös munkacsoporttal kapcsolatban arról beszélt, hogy próbálják úgy alakítani a menetrendjüket, hogy elkerüljék az éjszakai repülést, de ez nem mindig lehetséges. A kormány szigorúan szabályozná az alvásidő alatti repülést, de a Wizz Air vezetője szerint az, hogy ezt be tudják-e tartani, az nem mindig tőlük függ. Ha valamilyen, rajtuk kívül álló okból már reggel később tud felszállni a gép, akkor könnyen lehet, hogy az utolsó járat belelóg az éjszakai időzónába.
Ekkor két lehetőségük van: vagy törlik a járatot, vagy átteszik Pozsonyba.
És megadjuk a miniszter úr telefonszámát az utasoknak, hogy őt lehet hívni.
– jegyezte meg a Vitézyvel való együttműködéssel kapcsolatban. Szerinte az állam szeret a fogyasztók védőjeként mutatkozni, de gyakran épp állami intézkedések okozzák azokat a fennakadásokat, amelyeknek később az utasok látják a kárát.
Váradi szerint az elvitathatatlan, hogy a repülésnek gazdasági előnyei vannak Magyarország számára. Emellett jogos a reptér közelében lakók érdeke is, de ez ellen szerinte úgy lehet csak tenni, ha nem szednek össze késéseket. Szerinte ugyanakkor a Wizz Air a korszerűbb gépek miatt fele akkora zajhatást ér el egy-egy járattal, mint a konkurencia.
A magyar légiirányítással kapcsolatban viszont elismerően beszélt: szerinte ez két éve „közel katasztrófa szinten volt”, azóta viszont rengeteget fejlődött a HungaroControl, ami ma már az egyik legjobban működő légiirányítási rendszer.
Váradi a hordozható töltők szállításával kapcsolatban elmondta, hogy szerinte nem kellene ilyennek utaznia az embereknek, de betiltani nem lehet, mert „valaki ebből is emberi jogi kérdést csinálna”. Azt viszont senki sem szeretné, hogy egy repülő kigyulladjon, ezért szükség lesz szigorúbb lépésekre. A bejelentett Starlink-wifi pedig jövő év első negyedévében kezdhet el elérhetővé válni a gépeken.
A belgrádi bázis bezárása vonatkozó törekvések szerinte politikailag motiváltak, a szerb kormány az Air Serbiát akarja helyzetbe hozni, ennek lett áldozata a Wizz Air. Ugyanakkor a bezárást sikerült minden követ megmozgatva fél évvel elhalasztani, ami már a szerb választások után lesz, akkorra pedig konszolidációra számít.
Váradi József: „Lehet, nem vagyunk olyan jó magyarok, mint a Malév, mert mi nem az adófizetők pénzéből csináljuk”
Világszinten 500 millió utasnál tart a magyar alapítású légitársaság, ez Váradi József szerint „történelmi jelentőségű”, a Wizz Airt pedig egy „magyar sikertörténetnek” nevezte. Szerinte a gépeiken előbb lesz wifi, mint kisállatok, de egyelőre előbbit sem hajlandóak bevállalni.
Nyitóképünkön Váradi József. (HVG / Veres Viktor)
