szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Az élő zene támogatását, a vidéki játszóhelyek fellendítését és az amatőr rockzenei színtér támogatását is célozza az program, amelyet ma jelentett be Bozóki András kulturális miniszter. A PANKKK (Program a Nemzeti Kortárs Könnyűzenei Kultúráért) a magyar nyelvű zene külföldi megjelenését is segíteni akarja a felálló Könnyűzenei Export Irodán keresztül.

A Program a Nemzeti Kortárs Könnyűzenei Kultúráért (PANKKK) elnevezésű kezdeményezéssel elsősorban a vidéken élőket és a kis amatőr zenekarokat akarják támogatni - mondta a programot a sajtó előtt bejelentő Bozóki András kulturális miniszter, hozzátéve, segíteni kell azt is, hogy a magyar könnyűzene ismertebb és elismertebb legyen. Hangsúlyozta, hogy a kulturális kormányzat a könnyűzenét az élő kortárs kultúra részének, értékteremtő művészeti ágnak tekinti. Sok fiatal számára a könnyűzene szinte az egyetlen találkozási pont a kultúrával - jegyezte meg, hozzátéve, hogy a kortárs művészetek közül a könnyűzenét művelik a legtöbben, és ennek a műfajnak van a legnagyobb közönsége is.

Mi a PANKKK?

A programban hat azonnali intézkedés szerepel. Ezek céljai között szerepel egy olyan hitelprogram, amely az ifjúsági klubok és próbatermek kialakítására, valamint berendezésére és technikai felszerelésére biztosít húszmillió forintos hitelt, a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül.
A hitelre olyan önkormányzatok és vállalkozások pályázhatnak, amelyek klubjaiban pop-rock, világzenei és dzsessz élőzenei rendezvényeknek, valamint amatőr kortárs könnyűzenei együtteseknek teremtenek játszó- és próbahelyet.
A kulturális tárca a klubok működéséhez is támogatást nyújt. Erre olyan vidéki klubok pályázhatnak, amelyek egy évben legalább tizenkét élőzenei koncertet rendeznek, és ebből legalább kettő amatőr zenei előadás. A profi, befutott együttesek – amelyek már legalább egy lemezt kiadtak, illetve összesített fellépti díjuk meghaladja a négyszázezer forintot, nem vehetnek részt a programban.
A  tárca négy-öt tagú irodát állít fel Könnyűzenei Export Iroda néven, amely a magyar előadók külföldi könnyűzenei piacon való megjelenését segíti. Mindemellett az Országos Rádió és Televízió Testület - a minisztérium kezdeményezése nyomán - az idén csaknem 74 millió forinttal támogatja, hogy a magyar könnyűzene hangsúlyosabban jelenjen meg a hazai elektronikus médiumokban. Bozóki András bejelentette azt is, hogy a kulturális tárca által alapított, a Kultúra Magyar Városa címet évente három település nyerheti el.

Az eseményen szintén résztvevő Gyurcsány Ferenc miniszterelnök köszöntőjében elmondta, a program célja, hogy támogatást nyújtson a fiataloknak, hogy megteremthessék saját kultúrájukat, illetve, hogy a jelenlegi kulturális örökséget megújíthassák.

A PANKKK-program kidolgozásában a hazai zenei színtéren működő zenészek, szervezők szakértőként vettek részt, többek között Hegyi György, Márton András, Derdák András, Vörös András.

A hvg.hu kérdésére a korábban a Millenáris Parkban programigazgatóként működő Derdák András így kommentálta az eseményt:
"Tulajdonképpen az Aczél-féle kultúrpolitika lebontása zajlik. Annak belátása is megtörtént, hogy a popzene, az, amit a fiatalok hallgatnak, része a nemzeti kultúrának.  Mint ahogy az is kimondatott, hogy a pop nem feltétlenül arra való, hogy eltartassanak vele más ágakat."


A program alapját képező javaslatot előkészítők megpróbálták egy asztalhoz ültetni a zenésztársadalmat - generációktól és pozícióktól függetlenül. A sajtótájékoztatón így jelen volt Hajós András, Lovasi András, Novák Péter, Pierrot, az Animal Cannibals együttes tagjai, Hegyi György, de Benkő László és Bródy János is. Emellett megjelent a Magyar Hanglemezkiadók Szövetségének elnöke, Szűcs László is. Bródy a szerzői jogvédő iroda, az Artisjus elnökeként fel is szólalt az eseményen.

„Nem a gagyi, a kommersz zene támogatása a cél, s nem is a már sikeres, befutott együttesek segítése” – mondta Bozóki. „Azt szeretnénk, ha lehetőséghez jutnának azok a kamaszok, akik a kezükbe vesznek egy gitárt, és amatőr együttest alapítanak. Célunk, hogy ők ne hagyják abba a zenélést huszonéves korukban, hanem, folytassák tovább, amit elkezdtek, s végül az amatőrökből profik váljanak.” A program hivatalos weboldala a www.pankkk.hu előreláthatólag június 10-től lesz elérhető.

Előhangok (Oldaltörés)

A most bejelentett PANKKK program előzménye mindenképpen a körül a „mozgolódás” körül keresendő, amelyet még 2003-ban kezdtek el hazai zenekarok. Divatos kifejezéssel „tematizálni” próbálták a kultúra és a pénz viszonyáról szóló közbeszédet, magyarán azt vetették fel, hogy ha a hazai kultúrafinanszírozás támogatja a filmet, a színházat, az irodalmat, a komolyzenét, akkor miért ne férhetne bele ebbe a körbe a kortárs könnyűzene is? Ehhez elsődlegesen annak kimondását sürgették, hogy a kortárs könnyűzene része a kortárs magyar kultúrának.

Kontrapunkt
A "könnyűzene és kultúrafinanszírozás"-vita dokumentumaiból:

A nemzeti kultúra szélén (HVG; 2003. március 1.)

Pop, állam, satöbbi
(hvg.hu; 2003.aug.11)

Állami  szubkultúra
(Népszabadság; 2003. augusztus 11.)

Hangorkán - Támogatás a popzenének? (Magyar Narancs; 2003.08.28.)

Közpénzek és magánkultúra;
avagy az intézményrendszeren kívüli értékteremtés esélyei
A több zenekar által jegyzett „Idő van!” című nyílt levél nyilvános vitát gerjesztett (http://idovan.mentha.hu); többen felhördültek: a rockerek állami támogatásra vágynak? A könnyűzenészek három fő kérdést hoztak szóba. A játszóhelyek, vagyis a klubhálózat, egyes megszűnés határán álló vidéki klubok támogatásáról beszéltek, a külföldi fesztiválszereplésekhez, fellépésekhez pályázható támogatások köréről, valamint az amatőr mozgalom támogatásáról. Negyedik irány volt a média és a hazai könnyűzene viszonyának újrafogalmazása is, vagyis, hogy a médiatörvény a kereskedelmi és közszolgálati médiumokat nagyobb százalékban kötelezze hazai zene lejátszására.

Modellt is ajánlottak a fentiekhez: a külföldön már működő „stratégiai iroda” szisztémát. Vagyis egy kis létszámú, de komolyabb pénz felett rendelkező szakmai testületet, amely a pályáztatást intézi. Ilyen iroda működik Franciaországban, skandináv országokban, de hasonlít a rendszer a brit szisztémához is.  Az, hogy a világ közönsége az utóbbi években megismerhette például a finn Apocalyptica zenekart (vonós Metallica-átirataikkal váltak ismertté), nem kis részben a finn iroda működésének köszönhető. Mint ahogy a British Council effajta szerepe is ismert nálunk, a Sziget fesztiválra például évről-évre tucatnyi fellépőt hoznak el.

A Nemzeti Kulturális Alapprogram (NKA) már idei kiírásaiban is megjelenített könnyűzenével összefüggő célú pályázatokat; négy irányban összesen 26 millió forint pályázható. Az ORTT 74 milliót irányoz elő saját keretéből a hazai zenével foglalkozó műsorok készítésére. A magyar könnyűzene külföldi megmutatkozását elősegítő Könnyűzenei Export Irodát a kulturális  reprezentációért, többek közt a külföldi magyar évadokért felelős Hungarofest kht.-n belül állítaná fel a PANKKK; a hvg.hu értesülései szerint 75 millió forintos programmal.

Rocktankönyv (Oldaltörés)

 

A rock története 1.
Bevásároltak belőle
Már a megjelenése napján bevásárolt a kultusztárca A rock története című, Jávorszky Béla Szilárd és Sebők János szakírók jegyezte vaskos kötetből. A  háromkötetesre tervezett mű első része a könyvhétre jelent meg. A magyar kultúrtörténetbe a PANKK-programmal már bevonult miniszter úgy döntött, hogy a zenei szakközépiskolák és felsőoktatási intézmények mindegyikébe el kell jutnia e „hiánypótló” könyvnek. A hazai rockszakírás egyik úttörőjeként számon tartott Sebők és szerzőtársa arra vállalkozott, hogy történészi alapossággal körbejárja és katalogizálja a világ jobbik felén már a művelődéstörténet részévé vált 20. századi könnyűzenei irányzatokat a születésüktől a kimúlásukig. Nekiveselkedésük motivációja saját bevallásuk szerint az volt, hogy Magyarországon a pop-rock muzsikát jobbára az „értéktelen” szórakoztató zenék világába sorolták, jobb esetben divatjelenségnek tartották, így komoly elemzése, értékelése, történetének feldolgozása, előadóinak bemutatása elmaradt. Generációk nőttek fel rajta, anélkül, hogy társadalmi-kulturális-esztétikai hátterét megismerhették volna. Így ma, ötven évvel megszületése után is rengeteg körülötte a félreértés, a homály, a bizalmatlanság, (mármint a rock körül). A három (plusz egy külön magyar-rock) kötetesre tervezett mű most megjelent első része a blues születésétől a hippi-korszakot lezáró woodstock-i fesztiválig veszi sorra a főbb állomásokat és lajstromba a fő- és mellékszereplőket. És mint mondtuk, a miniszter már rendelt belőle…
(V.T.)

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
hvg.hu Kult

Pop és kultúrafinanszírozás külföldön

Az alábbiakban néhány külföldi példát ismertetünk, részben a kultúrafinanszírozás, részben kifejezetten a könnyűzenével összefüggő állami projektek köréből.