Az MTI-hez hétfőn eljuttatott jelentés szerint a városban öt kulcsprojekt valósulhat meg a program keretében. A számvevőszék megállapította, hogy a beruházások jelentős részénél az előkészítés a pályázatban tervezettnél lényegesen lassabb - a megvalósításra mindössze 18 hónap áll rendelkezésre.

Az önkormányzat a kormány döntését követően nem hozta meg a szükséges döntéseket az EKF kulturális stratégiájára, a fejlesztési projektek műszaki előkészítésére, illetve ezek összehangolására vonatkozóan.
 
Mint hozzátette, az előkészítésre felhasznált források átláthatóságát az önkormányzat, illetve a megvalósításban közreműködő szervezetek nem biztosították. A Pécs EKF 2010 projekt indulásakor nem jelölték ki a kormányzati oldalról azt, aki biztosítja a kormányon belüli koordinációt. Ezen túlmenően nem volt megfelelő a projekt megvalósításában közreműködők együttműködése.
 

Fürdőberuházásokat is vizsgáltak

Az ÁSZ kitért arra, hogy a Széchenyi Terv keretében, a központi költségvetési támogatások felhasználásán keresztül vizsgált 17 olyan egészségturisztikai beruházást, amely önkormányzatok vagy önkormányzati többségi tulajdonban lévő gazdasági társaságok nemzetközi, illetve országos jelentőségű fürdőlétesítményeihez kapcsolódik.
 
A vizsgálat szerint a beruházók elsősorban az adottságok hangsúlyozására, a lehetőségek optimista bemutatására törekedtek és nem fordítottak figyelmet a fejlesztéseket akadályozó tényezők számbavételére. Területileg egymáshoz közel párhuzamos fejlesztések történtek, egyéni, karakterisztikus jegyek nélkül.
 
Az ÁSZ rámutatott arra, hogy a beruházások megvalósításában részt vevők kiválasztásánál a tervezők, valamint a bonyolítók és a műszaki ellenőrök esetében kevésbé érvényesült a nyilvánosság, a kivitelezők és szállítók 86,5 százalékát választották ki versenyeztetéssel.
 
A közbeszerzési eljárás kötelezettségének a beruházók 31,1 százalékban nem tettek eleget. A versenyeztetés hiánya akadályozta a közpénzek takarékos és átlátható felhasználását, nem tette lehetővé a vállalkozók összeférhetetlenségének, a döntéshozatal folyamatában pedig a szakmai szempontok érvényesülésének a megállapítását.
 
A szakmai-műszaki előkészítés a beruházások 41,2 százalékánál nem volt megfelelő, a műszaki átadás-átvételi eljárások lezárását követően a beruházások 88,2 százalékánál merültek fel üzemeltetési problémák.

Az ÁSZ jelentése szerint a beruházók 94,1 százalékban eltértek a pályázatokban megjelölt időtervektől, 52,9 százalékban a műszaki tartalomtól, 82,3 százalékban az előirányzott költségektől. A gazdasági társaságok pontosabban tervezték meg a bekerülési költségeket, a növekedés itt átlagosan 6,4 százalékos volt az önkormányzati beruházások költségének 21,8 százalékos emelkedésével szemben.