David Fincher filmje a hallatlanul népszerű Facebook közösségi háló születésének körülményeit mutatja be, és már azzal vitát váltott ki, hogy egy olyan könyv alapján született, amelyet számos kritika ért tényfeltáró metódusa miatt.
   
A forgatókönyv a hollywoodi nagyágyú, Aaron Sorkin (Az elnök emberei) munkája, aki Ben Mezrich The Accidental Billionaries című könyvéből dolgozott, de saját kutatásokat is folytatott a témában. Sorkin határozottan visszautasította, hogy az általa írt szöveg hamis képet sugallna vagy hitelrontó lenne.
   
Egykor Oliver Stone JFK című Kennedy-filmje is megkapta a magáét a történelmi események szabad kezelése miatt, és most Fincher is hallgathat, amiért kreatívan fogta meg a valóságot a produkcióban. De ez azért nem újdonság Hollywoodban, ahol számos film kevert már a tények közé meg nem történt dolgokat a művészi ábrázolás szabadságára apellálva.
   
A levajazott tévés valóságshow-k korában a nézők már korántsem tekinthetők naivnak - mondják a szakértők -, és nem is igazán érdekli őket, hogy az elébük tárt mozis valóság mennyire autentikus.
   
"Az utóbbi időben a tévében és a filmekben annyira elmostuk a határvonalat a valóság és a fikció között, hogy teljesen rendben van, ha a forgatókönyvírók és a szerzők a szabadsággal élve építik fel a drámát és keltik fel az érdeklődést" - magyarázta Pete Hammond, a Deadline Hollywood kritikusa.
   
A közösségi háló című film (amelyet a magyar mozik november 11-től forgalmaznak) azt meséli el, hogy miként vált Mark Zuckerberg különc, arrogáns, a lányokkal szemben félszeg havardi diákból a közösségi háló domináns megalkotójává. Azé az internetes portálé, amely manapság ötszázmillió követőt számlál és értékét több tízmilliárd dollárra becsülik. Zuckerberg Oprah Winfrey múlt heti talkshow-jában azzal érvelt, hogy a filmben túl sok a fikció, és az ő élete korántsem ilyen drámai.
   
A film alkotói viszont nem győzik hangsúlyozni, hogy a mozi alapvetően a valóságot tükrözi, ráadásul három perspektívát vett figyelembe: Zuckerbergét, korábbi jó barátjáét, Eduardo Saverinét, aki részt vett a Facebook létrehozásában, és egy harvardos ikerpárét, akiknek szintén oroszlánrészük volt a történetben. Fincherék még a Saverin és a Winklevoss-testvérek által Zuckerberg ellen indított szerzői jogi perek bírósági dokumentumaiból is idéztek. (A keresetek peren kívüli megegyezésekkel zárultak.)
   
Nem könnyű bizonyítani, hogy egy film alkotói esetleg megtévesztették a közönséget, amikor azt állították, hogy produkciójuk valós tényeken alapul. Legutóbb két éve bukott el egy ilyen próbálkozás, amikor egy volt kábítószer-elleni nyomozó perelte be a Ridley Scott által rendezett Amerikai gengszter című krimit gyártó stúdiót.
   
Ha egy-egy karakter vagy maga a sztori vitathatónak tűnik is, a közönség megérti, hogy a film kicsit kicifrázza a valóságot - vélik a szakértők. A Hurrikán vagy az Egy csodálatos elme körül annak idején szintén magasra csaptak az indulatok. Előbbi esetében, az igazságtalanul bebörtönzött bokszoló sztorijában a Rubin Cartert játszó Denzel Washington Oscar-esélye el is úszott ezen a vitán. Ugyanakkor a briliáns elméjű matematikusról szóló Egy csodálatos elme öt díjat kapott az Amerikai Filmakadémiától. A képlet tehát nincs kőbe vésve: sokak szerint idén az ellenvélemények dacára a Facebook-sztorinak áll a zászló, és akár a legjobb film Oscarját is elnyerheti.
   
"A mozi körüli vita már zajlik, de Fincher és Sorkin a valóság kivesézésével és szabad interpretálásával művészi alkotást hozott létre" - szögezte le a The New Yorker.