Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) 1999-ben úgy határozott - a marokkói oktatási, kulturális és tudományos nemzeti bizottság főtitkárának ötlete nyomán -, hogy kijelöli a költészet nemzetközi napját, amikor a műfaj ünneplése mellett a nyelvi sokszínűségre, a kihalófélben lévő nyelvekre is felhívják a figyelmet.

Az első világnapot (World Poetry Day) 2000. március 21-én tartották. (Az északi féltekén ez a tavasz első napja.) Hogy a versírás rejtelmeiről, a nyelvi sajátosságokat tömörítő kifejezési formáról illene megemlékezni, nem újkeletű ötlet. 1936 októberének harmadik szombatján az Egyesült Államokban Tessa Sweezy Webb kulturális programot szervezett az ohiói költők munkásságának elismeréseképpen. A kezdeményezés olyannyira sikeres volt, hogy hamarosan globálisan is elterjedt. 1951. október 15-én már 41 országban ünnepelték a költészet napját, az ókori epikus költő, Publius Vergilius Maro (i. e. 70. október 15. - i. e. 19. szeptember 21.) születésnapjára emlékezve.

„A költészet a gondolat és a zene kombinációja” - írta Edgar Allan Poe amerikai író, költő a 19. században. „A költészet időtlen kifejezési forma, amely megörökíti az egyes korok társadalmi, politikai és gazdasági sajátosságait, változásait, arra késztetve az embert, hogy átgondolja és újraértékelje kapcsolatát a természettel, környezetével, felfedezve és megbecsülve a nyelvi sokszínűséget” - tolmácsolta az UNESCO gondolatát az idei világnap kapcsán Irina Bokova, a szervezet főigazgatója hangsúlyozva, hogy e napon szükség van a kulturális intézmények és iskolák globális összefogására, hogy a műfaj a következő nemzedék körében is ismert és népszerű legyen. Idén a 150 éve született indiai költőre, Rabindranath Tagoréra is emlékezünk - írta köszöntőjében Bokova.

A világnap alkalmából Hévízen délután öt órától a városháza dísztermében Varró Dániel kortárs költővel találkozhat a közönség.