Már csak ötszáz dollár és mehet a hatalmas fokhagyma Nevadába. A hatméteres szoborötlet öt magyar vizuális művész agyából pattant ki, a szóvivőjük, Feles Dániel csak azt sajnálja, hogy a projekt nevébe mindenki beleköt. „Amikor elkezdtünk gondolkodni, először egy sztúpa, majd egy hagyma alakú installáció jutott eszünkbe” – meséli kérdésünkre a húszéves programfőnök.

A sivatagi fokhagyma

reonion

Az egyesülés és a hagyma angol kifejezésekből összeragasztva (reunion és onion) a reOnion elnevezés eleinte még megállta a helyét. „Ám hagymaforma esetén csak egy ember mehetne be az installációba egyidőben, ezért a közösségi hatás érdekében átalakítottuk a tervet” – így váltottak fokhagymára (ami angolul garlic), mely hat részből áll: a váza fából, a külseje újrahasznosított, áttetsző műanyagfóliából készül, és egyszerre hat embert tud majd befogadni, akik egy-egy zárt térben átadhatják magukat az úgy nevezett „virtual togetherness”-nek, azaz a látszólagos együttlétnek.

6X1 egyéni tér

reonion

Sokkal több ez a hatalmas szobor egy statikus műalkotásnál. A lényege, hogy „a test rezgéseire, szívverésre, hőkibocsátására, pulzusára reagál a szoba zenével, fénnyel és hanggal” – magyarázza Feles, aki MOME-s tanulmányai mellett egy kommunikációs vállalat innovációs laborjában foglalkozik a programozás, a kommunikáció és a művészet egyesítésével. A csapat többi tagja között van építész, képzőművész, iparművész és partiszervező is. Laczkó Juli, Sztojanovics Andrea, Debreczeni Péter, Ádám Zsolt és Feles úgy állt össze, mint maga a mű: fokozatosan állt össze a csapat, és egymást inspirálva tervezték meg az organikus művet.

Fokhagyma by night

reonion

„Négyszáz pályázóból negyvenen kaptak támogatást, köztük mi is” – mondja Feles, „maximum húszezer dollárt lehetett igényelni, de nem árulhatjuk el, hogy pontosan mennyit nyertünk”. Burning Man szervezői nem csupán a titoktartáshoz ragaszkodnak, hanem ahhoz is, hogy a pályázók kizárólag az alkotás megépítésének költségeit építsék be a büdzsébe, „sem honoráriumot, sem utazási költséget nem igényelhettünk” – a huszonöt éves fesztivál lényege ugyanis az önkéntesség a szoborállítók és a fellépők részéről is.

Ez viszont elég komoly akadályt gördített az első magyar Burning Man-mű megvalósulása elé. „A kiutazás és az ottlét ötünknek összesen mintegy kétmillió forintba kerül, ezt saját forrásból nem tudjuk biztosítani”. Hogy mégse dőljön dugába a hatméteres fokhagyma-installáció, elkezdtek gyűjteni a célra. A kickstart weboldalon adományokat fogadnak, ahol a felajánlott összegért cserébe túlélőtáskát és egyéb iparművészeti dizájntermékeket osztogat a kreatív társulás.

„Egy hónappal előbb ki szeretnénk utazni. Az elemeket hajóval fogjuk kiszállítatni, mert ott kell felépítenünk a szobrot.” Itthon addig is sajtolják a szupermarketekből beszerzett, ötszáz kilónyi műanyaghulladékot, amely tökéletes multimédiás lepellé alakítható. „Nagyon jó tulajdonságai vannak ezeknek az összepréselt petpalackoknak: ha rávetítünk, akkor belül és kívül is ugyanaz a szín- és fényhatás érzékelhető” – fejti ki Feles.

Egy másfél méteres makett illetve a hatból egy darab hatméteres „fok” is elkészül még Budapesten a kiutazás előtt, hogy megnézzék, hogyan működik élőben a szenszitív forma, melybe csöppenve a résztvevő először a senkiföldje hangulatát élheti át, majd kiderül, hogy a fizikuma miképp lép kölcsönhatásba az őt körülvevő térrel, aztán az is, hogy a többiekkel hogyan harmonizál. Ez a tudattalan összekapcsolódás a kreátorok szerint egy különleges állapotot idézhet elő: „Reméljük, hogy a látogatókat hozzásegíthetjük ahhoz, hogy felfedezzék belső mentális terüket és megtapasztalják a kommunikatív rezonanciát” – szól a sikeres versenymunka filozófiai missziója.

Burning Man Art Project - A sivatagi show

2009-ben a hvg.hu is tudósított a híres nyugat-amerikai eseményről, melyet a nevadai sivatagban, a Black Rock City nevű ideiglenes városban tartanak. A 200-300 dolláros belépő fejében a burnerek egy hétig elzárkózhatnak a civilizációtól, csupán kávé és jég kapható, minden más ajándékgazdaság formájában kerül felajánlásra. Azaz mindenki visz magával élelmet és egyéb túlélőfelszerelést és megosztja a sajátját mindenkivel. Az ötvenezres lélekszámú sivatagi pikniken vállalatigazgatók, hollywoodi filmcsillagok ugyanúgy megfordulnak, mint a legnevesebb dj-k, az egész mégis olyan, mintha egy sivatagi nomádtáborba csöppenne az utazó, ahol szélsőséges körülmények között buliznak az egybegyűltek. Az 1986 óta egyre több embert vonzó fesztivál névadója egy összetákolt hatalmas szoborember, „akit” az esemény végén jelképesen feláldoznak az anticivilizáció oltárán.   Burning Man fesztivál madártávlatból

Ha minden összejön, akkor idén megismerhetik a burnerek a magyarok fokhagymáját, "bár arra csak később jöttünk rá, hogy egy hungarikumot akarunk kiállítani" – mondja Feles. A pályázatban azt is meg kellett adni, hogy a fesztivál utolsó napján elégetik-e az alkotást a Burning Man hagyományai szerint, vagy más tervük van a szoborral. „Nem szívesen perzselnénk fel, örülnénk, ha megmaradna az utókornak”.

A HVG idén is ott lesz a nevadai sivatagban és beszámol a 2011-es Burning Man Projectről.