A költő születésének 75. évfordulóját a Magyar Szocialista Munkáspárt ezzel az aktussal terven felül kívánta megkoronázni. Az előző évben aprólékosan kidolgozott emlékév eseményei között ugyanis nem szerepelt Marton László alkotásának felállítása.

Az első híradást arról, hogy József Attilának szobrot emelnek, három héttel a költő szárszói öngyilkossága után röppentette fel a Heti Újság. Ám a sírra szánt portré csak terv maradt, s még azt sem tudni, hogy az évtizeddel későbbi első és máig utolsó országos József Attila-szoborpályázatra benyújtott „nyugtalan felületű” Vilt-plasztika milyen viszonyban volt a meghiúsult variánssal.

Születésének századik évfordulóján valóságos szoboravatási dömping bontakozott ki, melynek eredményeképpen a köztereken vagy közintézményekben mára a százat közelítik a költőt mintázó műalkotások. József Attila a szoborranglistán az erős középmezőnyből az éllovasok, a 140 szobros Petőfi és a 120 szobros Szent István mögé zárkózott fel.

Ugyanakkor a centenáriumi kampány sem múlhatott el skandalum nélkül. A hódmezővásárhelyi patinás Hősök terén 2005 októberében a Fidesz akkori frakcióvezetője, Áder János olyan ember új szobra előtt tisztelgett, aki „a hazugság kényelmes országútja helyett az igazság veszélyes ösvényeit választotta mindig”.

A teljes cikk  a HVG e heti számában olvasható, míg a teljes szoborlistát alul találja. A teljes képernyős verzióhoz kattintson balról az első gombra!

József Attila köztéri, valamint közintézményekben elhelyezett szobrai